Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

KOVÁCS SÁNDOR: Mértékek Drávapalkonyán a 19. és a 20. században

PUTTONY Dongás faedény a szőlőszüretkor, a szőlő behordásához. Számának mennyiségéből következtettek a várható hozamra. Nagysága változó. RAKÁS Megszedett és kupacokba dobált terménymennyiség. Földekre kihordott, rakásokba széjjelhúzott trágya. RÁTA Leginkább az erdőkben kimért, még álló facsoport, melyben más-más számú és nagyságú fák találhatók. RŐF Vászon, szövet, kelme mértéke. A végén hüvelyk- és mutatóujjal megfogott anyag, amit a vállig húztak. Szintén embere válogatja. Kb. 69-72 cm. Általában elfogadott a 70cm. RÚD Két egyforma hosszúságú karó egymás mellett, majd szénával terhelten, amit petrencébe raknak. 3 rúd tömege egy petrence. SUKK Két kéz összemarkolásakor a marok és a két hüvelykujj egymáshoz tett távolsága. Kb. 30-34 cm. Számolták 10 ujjban is. Mértéke nem egységes. Ha két markon a két hüvelykujjat összeérintették, volt egy sukk. Egy kéz egy hüvelykujj fél sukk. Leginkább építkezéskor használt mérték. Például másfélsukkos fal, húszsukkos gerenda. SZAPU Kis és nagy szapu. Egy, vagy kétkenyeres. SZÁNTÁS Területmérték: 800-1200 öl, azaz egy pár ló napi szántóteljesítménye. Ehhez járt a hengerlés-boronálás. SZÉL Vászon, szövet, kelme mértéke, akár a rőf, de ez a méret a szélességet adja. Leginkább a szövőszéken szőtt vászon szélessége és semmi esetre sem a hosszúság mérete. A szél szélessége minden szövőszéken a felvetőszálak számából adódik. A nóta is azt mondja: „Tizenhárom szélből van az én gatyám, tizenhárom szélből varrta a babám. . ." Vagyis a leszőtt szeleket (szélt) össze kellett varrni, amik egymás mellett adták ki a 13 szelet. A téli gatya több, a nyári gatya kevesebb szélből készült. Úgyszintén a kebelét, biklái (szoknya) is így varrják. Az ormánsági falvakban a leginkább megszokott szélesség attól függött, mit készítettek a vászonból. A leggyakrabban használt mértékek az alábbiak: lepedőnél 46 cm, ebből kellett 3 szél abrosznál 46cm, 2-3 szél törülközőnél 46 cm, 1 szél szakasztóruhánál 44-46cm, 2 szél pokrócnál 58-60cm, 2 szél liszteszsáknál 46 cm, 2 szél parasztzsáknál 48 cm, 2 szél A különböző falvak szőtteseinek szélessége függött a felhasználás céljától. A mintások 42-47 cm között váltakoztak, de nemegyszer ettől eltérő méretet is használtak. A boltokban a kelmét is szélben tartották számon. Szélességük a gyári szövőszék szélességétől függően váltakozott. Kétféle szélességet tartottak nyilván: a 70 cm körüli szimpla szélességet, és a 140 cm-es dupla szélességet. SZŐLŐ Mértéke a tő, a barázda, aziz. Területét öllel, illetve holddal mérték. TERCIA Területet jelent, melyben esetenkénti nagyságot tartottak számon. Sokszor az egyforma darabok között a sorszámot jelentette. TÉGLA A téglaégetés az úrbéri jogok között, az uradalmak privilégiuma volt. Nagyságát is az uradalmi tisztviselők szabták meg. Később átkerült az egyházak kezelésébe, majd külön társulatokéba. Ekkora már kialakult egy szabvány, melyhez az égetők igazodtak. Falazótégla: hosszúsága 29-30 cm, szélessége 15 cm, vastagsága 7 cm, Kúttégla: hosszúsága 20 cm, szélesebb végszéle 18 cm, kisebb végszéle 13 cm, vastagsága 7 cm, Kisméretű téglát akkor még nem készítettek. TŐ Darabszám mérhető - leginkább szőlő, és egyéb területeken soron nevelt növényeket tövenként is megszámolták. TUCAT 12 db. Fél tucat 6 db. Leginkább bolti használatban elterjedt mérték. TÜRET Legelterjedtebb formája a még fel nem használt szőtt ruhaneműnek, vászonnak. Amikor a vásznakat leveszik a szövőszékről, a kisszobolyxől, türetbe szokták szedni. Egy-egy rőfnyi vásznat középen összetűrnek, majd a két rétű vásznat, akár halászok a hálót, rödbe szedik, egymásra hajtogatják. Ez a "duflán" hajtogatott, tűrött vászon. A középen össze nem hajtogatott a szimplatüret. Amikor a vásznat nem türetbe, hanem hengerbe, karikába hajtják, leginkább végvászonnak nevezik. TŰRÉS Szénás-szalmás kocsik magasság mérete. Ahány tűrés, annyi soros a kocsi, melyet először kibélelnek, vagyis megtöltik a kocsifenéket szénával, szalmával. Majd a kocsirakó összeszed maga előtt egy villahegynyit. összetömöríti (összefagyja) villanyéllel a közepén leszorítja, majd összehajtja, összetűri és kinyomja a vendégoldal egyik sarkára. A párját a másik sarkára és közepén kibéleli. így tesz a kocsi hátsó sarkaival is, majd az egész kocsit kibéleli, megtapossa, hogy tartása legyen. A bélelés megfogja a tűréseket. Egyegy sor négy tűrés, bélelés. Egy kocsin a leggyakoribb a három-négy sor, annál magasabb már ritkaság. UJJ A col bevett használata előtt az ácsok, mesteremberek elfogadott mértéke. A deszka méreteit leginkább ujjban számolták. Az ujjnyi méret egy közepes férfikéz jobb hüvelykujjának legszélesebb lenyomata. Ezért nemegyszer hüvelyknek is nevezték. Nagyságát általában 3 cm-ben tartották számon. VÁSZON Méretei: szél, türet, rőf, vég. VÉG Szövőszékről levágott, megszőtt vászon hosszúsági mennyisége, amit összetűrve türetben, akár karikában tartottak. VÉKA Sem a nép nyelvén, sem az egyházi feljegyzésekben nem található nyoma. Mint népi szólás-mondást tartják számon. Véka alá rejtették, véka alatt őrizték. Helyette a nyolcada