Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

KOVÁCS SÁNDOR: Mértékek Drávapalkonyán a 19. és a 20. században

FINAK A drávai molnárok fából faragott, 35^10 cm hosszú nyelű, három és fél literes lisztmérő edénye, amit a vám kivételekor használtak. Ezért vámosnak is nevezték, és kapinyának is. Egy felöntőbe 10 finak fért. FONT Súlymérték, kb. 0,5 kg. A drávapalkonyai egyházi iratokban sokszor szerepel. Már 1783-ban e szöveg kíséretében található: „Palkonyiak 12, Csehiek 7 font kendert, melyet eladtunk 1,26 2/6-ért". Az 1816-os díjlevélben a prédikátornak fontban mérik ki a húst. 1837-ben vásárolt vasat is fontban mérték. Sőt, 1860-ban is fontban méték a kendert. Hivatalosan a lat 32-szerese. GRÁD A szesz régi fokmérője. 52° 26 grád körül volt. HOLD Területmérték, melyről a bevezetőben már kimerítően szóltunk. HÜVELYK Egy közepes férfikéz hüvelykujjának lenyomott szélessége. Kb. 3 cm. Korábban a deszkaféleségek vastagsági méretét is hüvelykben számolták. ICCE Ugyancsak a prédikátori járandóságok között a bort "itzével" mérték. Iccében számolták a mesterembereknek adott áldomást, bort, még 1816 után is. Kb. a pint, még előbb az oka fele, 7,5 deciliter. IGE A fonás-szövés szál mértéke. 3 szál fonál egy ige. 10 ige, vagy 30 szál, egy pászma. IZ Szőlőterület mértéke. Több, esetenként meghatározott barázda egy iz. Egy nagyobb terület elkülöníthető része. Az izeket izhátak választják el egymástól. JÁRÓ Távolság mérésére használták. Egy, vagy több órai, napi járóföldre lévő. KALANGYA A learatott gabona, kender-len kévék mennyiség mérete. Egy gabonakévében van két-három marok. Tíz kéve egy tizes, két tízes egy kalangya. Vagyis 20 kéve. A kereszt megjelölést a bevándorlók hozták magukkal az 1900-as évek elején. KASZA A munkát végző ember és a munka milyensége függvénye az eszköz különböző mérete. Vannak 75-ösök, 80-asok. Ezek kis kaszák. A 85-ösök. 100-asok közepes kaszák. Ezeket leginkább aratásra használják, valamint kaszálásra. A 110-es nagy kaszának számít. A kasza méretét az urma, a szán görbületén mért hosszúság jelenti. KASZANYÉL A nyél közepén van a kaszakocs. Egy átlagos kaszanyél hosszúsága 150-160 cm. A kocs a nyél fele hosszúságán van beékelve. Úgy "csékelik" be a nyélbe, hogy szilárd fogónak számítson. A kasza akkor áll jól, ha a kasza hegyét a kaszakocs hónalj alá tételekor a jobbkéz ujjainak hegye eléri. A kis kaszák az oldalas, gazos helyek, dőlt gabonák vágóeszközei. A közepesek a gabonák, rétek, takarmányoké. A nagy kaszákkal a vékonyszálú gyönge-kotus növényeket, zabot, túlérett árpát szoktak vágni. Például: egy 85-ös kasza urmájának, szánjának hossza 85 cm. A penge sarokszélessége 6 cm. A nyél hosszúsága 150 cm. A kocs beékelése a 75 cm hosszúságnál van. A kasza a közepes sűrűségű és nagyságú növényzetben kényelmes munkavégzéssel 200 cm széles tarlót hagy maga után. KÁRMENTŐ Fából készült, egyfenekű, alacsony oldalú, dongás faedény. Mérete meg nem határozott, de legalább két sajtárnyi, melyet a megcsapolandó és a már megcsapolt hordók alá raknak, hogy felfogja a csorgó bort. KÉVE Gabonát, nádat, gyékényt, rőzsét, zsúpot stb. kévében számolták. Például 1826-ban a templom tetejére 320 kéve gyékényt vásároltak. KILA A drávai molnárok egyik legfontosabb mértéke a kila, melyben volt két mérő. Egy kila 120 liternyi búzának megfelelő űrmérték, melyet mégis súlymértékként használtak. Egy kilában tehát volt két mérő. Ha a liternyi búzát 0,76 kg-nak vesszük, akkor 120 liter búza 93,6 kg-t nyomott. Egy kilában két mérő volt, egy mérőben négy nyolcada. A kilában tehát nyolc nyolcada. Egy nyolcada 10 finak, vagyis 15 liter. Egy kilában tehát volt 80 finak, 120 liter. Amikor 1874-ben bevezették az egységes tizedes mértékrendszert, az egy kila súlyát 96 kg-ban ismerték el. Ennek végleges bevezetését a drávamenti népek csak a század fordulóján ismerték el. A bevezetést gátolta részben a mérőeszközök hiánya, másrészt a megszokás hatalma. KILÓ A metrikus mérték bevezetésekor a mázsa századrészét jelenti. KOCSI Kocsiszám. Nagyobb terjedelmű anyagok szállításkori számolási alapja. Például egy holdon termett gabona, kukorica, takarmány, a kocsiszámra földre vitt trágyamennyiség. A kocsik változtak nagyságuk, teherbírásuk szerint. Egységesek voltak viszont majd mindig a kerék nagyságában. Hosszát a nyújtórúdba fúrott lyukak egymástóli távolsága adta. KONDÉR Leginkább elfogadott a négy és fél literes, a 3 okás, 3 pintes, nagyság. Borszállító, dongás faedény. Van nyaka, szája, karikája, melybe a szállításkor a botot dugták, hogy hátra vehessék. Hogy fel ne dőljön, az alját egyenesre faragták, vagy a két középső dongának lábat hagytak. KÖBÖL Súly, űr- és területmérték. Átvitt értelemben egy földterület nagyságát jelenti. Egy hold földbe egy köböl búza vetőmag szükséges. A föld annyi köblös, amennyi vetőmag ment bele. Súlya búzában megegyezik a kilával. Hold helyett régen a földet köblösnek mondták, a belevetett vetőmagra utalva. Egy köblös, fél köblös, fertálv köblös. A köblös szavat mindig búza súlyban használták, mégha zabot, kukoricát vetettek is a földbe. KÖTÉL Erősségét, vastagságát tekintve érrel, szállal, míg a hosszát öllel mérték. A kisebb köteleket arasszal. Kötéllel jelezték a faizáskor (vágáskor) az erdőből háton kihozott fát, rőzsét, az állatok alá bevitt szalma mennyiségét is. KÖTÉS Egy a háton elvihető teher fából, szalmából. Száron, lábon álló gabonára mondták, kötésig (gatyakötés) ért a búza. Kötésig ért a víz (folyó), a harmat stb.