Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

KOVÁCS SÁNDOR: Mértékek Drávapalkonyán a 19. és a 20. században

KUBIK Kocsi nagyság. Fél, háromnegyed kubikos. Leginkább kőszállításkor, használatos méték. A bányákból kihozott kőmennyiséget kubikba, köbméterbe rakták. Akkora, hogy minden oldala egy-egy méter. Magassága azonban változhatott, de akkor is kubik volt. Kövön kívül kubikban vitték a homokot, földet, de a gödröt is kubikban ásták. LAT Mint mértékegységet sem az egyházi iratokban, sem a viszszaemlékezésekben nem találni. Csupán a szólásban maradt vissza az emléke. Latra tették, latolgatták, méregették. Az öregek szerint harminckétszer kisebb a fontnál. LÁB Régen a hosszúság mérésében használt mérték. Ennyi láb széles, ennyi láb hosszú a föld. A sírásásnál két láb széles, négy láb hosszú és négy láb mélységet emlegettek. KISS Géza szerint „kinyújtott és összeérintett hüvelykujjakkal két férfi tenyér hosszúság". Kb. 46-48 cm. Két arasznyi hosszúság, melyet leginkább fél méterben használtak. LÁNC A múlt században gyakran használt földmérték. E században az Alföldről áttelepültek szó - és mértékfogalmában elfogadott egység, de nincsen pontosan meghatározva, hány ölet, D-ölet jelent. Voltak akik ezer, mások ezerkettőszáz, de akadtak akik kétezer ölben emlegették. LÉPÉS Sokszor használt, mindig lábnál lévő mérték. Gyakorlati nagysága nincsen pontosan meghatározva, mivel a lépésnagyság a lépő lábnagyságától függ. Elfogadott mértéke 75 cm. Legelő, rét kaszáláskor, kötelesben végzett munkánál gyakran használatos. LITER Már a metrikusan elfogadott űrmérték része. Használatos és elfogadott a kisebb része, mint deciliter, melyből tíz van egy literben. Egy deciben pedig 10 cent található. Ötvenhat liter egy akó. Száz liter pedig egy hektóliter. Helyi viszonylatban a kocsmai használatban, az égetett szesznél a kimérés neme három centes, fél decis, decis. Bornál két decis, három decis, fél és egy literes. Egy deci bor és egy deci szóda a kis fröccs, három decisben két deci bor és egy deci szóda a nagy fröccs, és ugyancsak három decisben egy deci bor és két deci szóda a hosszúlépés. Két deci sör a pikoló, három deci a pohár és fél liter a korsó. Tejátvételnél még mindig urralkodő mérték, de mellette megjelent a zsírfokmérés is. LUKMA Egyáltalán nem mértékegység, hanem bizonyos járandóságok listája, díjlevele. A régi prédikátorok és oskolamesterek, sőt még a forint bejövetele előtt is a lelkészek, tanítók fizetésének megállapítható díjlevele volt. Már az 1816i prédikátori és az 1813. évi oskolamesteri díjlevelekben találhatók olyan métékegységek, melyek használata akkoriban szokásban volt, így például használatos: búzánál páronként nyolcada, bornál páronként oka, disznónál páronként sódar, hátsó disznóláb, fából páronként kocsi, garas keresztelésre garas, halottkíséretért font hús, itze bor, ha nem lukmás forint, oka hús, oka bor, házasuló levélért máriás, esketésért krajcár, urvacsorázásért oka hús, oka bor, gyónó személytől meszely bor A fentiekből kitűnik, hogy mennyire együtt élt azonos időben többféle mérték is. Például a bor egyszer oka, egyszer itze, vagy meszely. Ugyancsak a szilárd anyagokat is hol fontban, hol okában határozták meg. MAROK KISS Géza Ormánysági szótárában: „1. összefogott fél-tenyér. . . 2. marok egy kévevágón, tilón, gerebenen megtört, megeresztett kender, vagy len. . . 3. marok annyi búza, amennyit aratáskor a marokszedő egyszerre felölel sarlójával." A marok gazdag jelentéstartományából lássunk néhányat! KISS Gézánál tehát ami az összefogott fél-tenyérbe, ölelő karba belefér. Kender-len nyűvésnél kétszeri kanyarintással két marokkal kinyűtt egy kévét kitevő mennyiség. Ennek kiáztatása után a kévéből marok marad. Ugyancsak marok a megszárított, kitört, pozdorja nélküli, összefogott szál is. De marok a már kitilolt kender-len egy-egy fogása, a gercbenelés után visszamaradt maroknyi tiszta szál, a középen összetekert, a húszasával babákba rakott tiszta kender-len is. Gabonaaratáskor a marokszedő sarlójával egyszerre felszedett és ölbefogott gabonanyalábja, amikor azt a leterített kötélre teszi. Ebből kettő, vagy három tesz ki egy kévét. Nagyobbat nem szednek: nem fér a kötélbe. A sót, paprikát csipettel mérik, a lisztet, magot fél- (egy marék), vagy össze- (két kézzel) marékkal. A vetőmagszórást, a baromfiak etetését félmarékkal, a disznóknak szórt kukoricát kapinya híján összemarékkal. Megint más marokkal mérik a kereskedők, kupecek a vásárokon a lovak magasságát. A katonai szalagmértéket csak exportra vásárlásnál használták. A legnagyobb kérdés mindig az volt, honnan mérjenek és meddig? És mit jelent a mar magassága? A mar magassága a marra tett vessző, lénia adta magasság, vagy a ló testének a hajlását is számították a marhoz. A lénia nem követte a hajlást, tehát rövidebbnek bizonyult, mint a marokkal a test hajlása nyomán mért magasság, ami fél, vagy egy egész marok eltérést is mutatott. Aztán a marok nagysága az összeszorított tenyér szélétől a hüvelykujj bütykének különböző összeszorításából, állásából is adódott. A többszöri mérésben egy-egy alkalommal akár egy centis eltérések is maradtak. Megint csak változott a marok nagysága az emberi tenyér nagyságától. Mint erre is mondták, embere válogatja. A marok nagyságának milyensége adta ugyanis a ló exportértékének egyik alapját. Más nagyságú, küllemű lovakat kerestek az olaszok, mást a katonasághoz a huszárságnál, mást a tüzérségnél, mást a fuvarosok a bányába. A kisebb földterületek mérését számolták még marokban a belevetett kender-, len- és egyéb mag mennyiségével is. MÁZSA Mázsával mérik a metrika bevezetése óta a súlyban mérhető szemesterményt, a gumósokat, a szálastakarmányt, az állatokat, tört része a kiló. MEGYE Két földterület közötti határt a megye szélességében, a barázdában fejezik ki. Szélessége egy ekevettetési szélesség, egy ekefogás. MESZELY 1816. évi papi díjlevelekben már találkoztunk vele. A papnak az oka-bor járandóságába beleszámított a gyónó személy által fizetett egy-egy "Meszely bor". Nagyságáról nincsen pontos, elfogadható ismeretünk, de az, hogy benne foglaltatik az oka járandóságban, annak részét, kisebb há-