Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

KOVÁCS SÁNDOR: Mértékek Drávapalkonyán a 19. és a 20. században

nába. Egy része elköltözés, más része öröklés, adás-vétel útján. 1954-ben az utolsó önálló évek egyikén már csak 253,75 jogrész, illetve 507,5 okta, a régiek 44%-a után fizettek -, de már csak a falusiak részére - 13459 Ft osztalékot. Jogrészenként 53 Ft-ot. E két, legfőbb mértéket képező tételek után nézzük meg a többi, részben még ma is használatos mértékeket a maguk betűrendi sorában. AKÓ Folyadék, főleg bor mérésére szolgáló hordó űrmérték. Például 1840-ben a nagytótfalusi hegyben az uraság részére 146 gazda bordézsma lajstroma szerint, a megtermett 2761 3/4 akó borból 552 akó és 11 1/5-öd oka bort adtak be. Ugyancsak e métékekkel mérték a bort már az 1700-as években is. Az akó 56 liternek felel meg. A hordók űrtartalma szerint van félakós, akós, hektós mérésű hordó még ma is. Egy akóban van 188 meszely, 37 oka vagy 37 pint, 75 icce, 12,5 kondér. ARASZ A hüvelykujj és a kisujj közötti távolság. Az öregek gyakran beszéltek arról, hogy vannak akkora emberek, mint a '"bakarasz". Ez a hüvelykujj és a mutatóujj közötti távolságként volt elfogadott. Az arasz kéznél lévő, de emberenként változó mérték, melynek használata gyakori. ARATÓDÍJ A kialakult szokások szerint az aratómunkavégzés egyik elfogadott formája, melyet a learatott terület díjaként tartottak számon. lkat. h álló búzáért adtak 80-100 kg búzát 1 kat. h. dőlt búzáért 110-040 kg búzát. 1 kat. h. álló árpáért 80-110 kg árpát. 1 kat. h. dőlt árpáért 110-140 kg árpát. 1 kat. h. álló zabért 80-90 kg zabot. 1 kat. h. dőlt zabért 90-130 kg zabot. 1 kat. h. bükkönyös zabért 110-160 kg bükkönyös zabot. A díjért elvégzendő volt a kaszálás, a marokszedés, kötözés, a tizeselés munkája, és búzahordáskor a learatott gabona kocsira dobálása, a kévehányás. ÁRKUS Papírmérték, mely az idők folyamán egyre kisebbedett. Ma Ív-ként is emlegetik. Könyvben 16 oldal. BARÁZDA Mélysége, szélessége függött az eke nagyságától. Keskenyebb állítással növelték a mélységét, sekélységével a szélességét. Barázda a sor is. Szőlő, kukorica, répa stb. barázdák. Meghatározó a szélességük. BÁLA Leginkább tömörített, kisebb fajsúlyú, zsákba szorított, gyömöszölt csomag. BOR Mértéke jelenleg a liter, deciliter, liter, hektóliter. Régen: meszely, az icce, az oka, a pint, a kondér, az akó. Minőségét ma a maligánfokkíú mérik. BÖKÖDŐVAS Olyan vas-csattos, állítható, a két végén három-három karommal ellátott, keskeny és vékony feszítővas, amely állításával a szövés alatt lévő vászon szélességét szabályozhatták. COL A mérték méterre osztása előtt és azután, még ma is használatos mérték, főleg a faiparban. A méterrudak, "colstokok" ma is gyakori oldala. A fakereskedelemben ma is egyedül elfogadott általános mérték. (Félcolos, colos deszka.) A csavarok mérete ma is colban számolandó. Értéke: 2,54 cm. DÉZSA Nagysága akkora, hogy két ember elviheti. Kisebb fajtája a gémeskutak vízmerő vödre. Dongákból álló, abroncsolt, egyfenekű faedény. EKE Különböző méretekben használt földművelő eszköz. A 45-ök az egykori fagerendelyes ekékhez készültek. A régi paraszti világban voltak használatosak. A4-esekcsak fagerendelyeken voltak, míg az 5-ösöket már kisebb vasgerendclyekre is fel lehetett szerelni. A 6-osok szintén a kisparaszti gazdaságokban, de már csak vasgerendelyeken. Ezek voltak az úgynevezett szakekék. A 7-esek már a nagyobb paraszti gazdaságokban, míg a 8-asok már kizárólag az uradalmak, de még mindig állattal vontatott ekéi voltak. Az eke szántómélysége az ekén túl az igavonó teherbíró képességétől, a szántás szélességétől, a talaj keménységétől, minőségétől függött. A szántás mélysége 8-12 cmnyire csupán hántás. (Tarlóhántás, vetőszántás.) 12-18 cmig keverőszántás. A 18-20 cm-nél mélyebb már mélyszántásnak számított. EMBER Az emberi munkaerő minősítésével a bérezésen túl, annak felhasználását is nézik. Van kaszás, kapás, zsákos, ásós stb. Az asszonyoknál szintén a végzendő munka adja meg a minőséget. FA A fa sokféle felhasználáson alapuló értékeléscin túl, itt csak az erdei vágott, erdei mérését nézzük. Méter, amikor a vágott farakás összerakott mennyiségének minden oldala egy méter hosszúságú. Ez a kisméter. A 100x100x135 cm-es méret az erdei méter. A 100x100x140 cm-es a nagy méter. Ez egyben űrméter is. Ezekből négy egymás mellé rakott méter egy öl. A 135 cm magas az erdei öl. Ezen túl a fa másik elfogadott és használatos mértéke a köbméter, melynek értéke a rönk minőségétől, felhasználhatóságából adódik. FÁGYÁS Főleg szálasok mérésére szolgál. Értéke: gereblyével láb elé húzott, egy öllel átfogható széna vagy szalma fogás. Egy összefogó szerszámba (kötésbe, kalátába) fogható mennyiség. Az állatok nyelvével kanyarintott fű mennyisége is fágyás. FELÖNTÖ Olyan faedény, mellyel egy bizonyos, - legtöbbször nyolcadányi szemet lehet a szelelőrostába, a malomgaratra felönteni. FERTA Régi telki időkből megmaradt birtoknagyság, melynek mértéke, alapja a hat hold. Népdal: „Mit bánom én, ha púpos, vagy sánta, (csak) legyen néki három-négy fertája." A fertához kapcsolódott az úrbéri, közbirtokosság kezelésében maradt legelök, erdők stb., a fel nem osztott területek használati joga. FERTÁLY Valaminek a negyede. Fertály óra, fertály év, fertály házrész, fertály iz (szőlő).