Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

HÁLA JÓZSEF: Pávai-Vaj na Ferenc néprajzi megfigyelései és fényképei Nagyenyed környékéről és a Radnai-havasok vidékéről

17. kép. Alsó-Fehér megyei földfedelű pásztorkunyhó (Néprajzi Múzeum, Fotótár. Lsz.: 15711) ideiglenes tetővel. Árnyékszék nincsen. A kapú lécz és deszka. Belső ajtó - 138-80 cm. [20. kép]. Remete (Válea inzelului). Borona ház. belül tapasz b. F. v. 1.80 m. Ajtó 1.30x0.80. Ablak 0.5x0.4 Az ablakokon erős fa kereszt. Függő kő kályha. Bogivá sütő kemencze. Kamara utólagosan épitve. Tornácz 1 m. boronából (bükk.) A konyha alatt a kemenczéig pincze földbeásva. Szoba kamara deszka fölső padozattal. A konyha kemencze fölött sövény. Födél m. 4.5 m. Szalma és ág váltakozó rétegével födve az egész. Csűr padlás nélkül, pajta sövény padlással és jászolyal. Fm. 1.7 m. Borona kő szin trágyával tapaszt. Tető m. 4.5 m. Népies építkezés és telek beosztás Oláhlapádon (Alsófehér megye.) Oláhlapád mostani lakossága oláh, de a hajdani magyar földes urak jobb módjának és ízlésének nyomait néhány régi házán még megtalálhatjuk éppen úgy mint az ezekhez tartozó melléképületek elhelyezésében és az ezektől, főképpen a csűr helyétől függő telek beosztásban. Oláhlapád mint a környék legtöbb falva tágabb völgy katlanban fekszik, a hói a lapádi-patak három fő ága a hegyekről lerohanva találkozik. Fekvéséből kifolyólag a telkek alakja általában szabálytalan, mert a kanyargó patak medrekhez kellett alkalmazkodjanak, de a hol a körülmények mégis megengedik négyszögletes vagy téglány alakúak. A belső telkek között is éppen ugy mint a szántóföldek rétek és erdők között sok az egyforma területű mindenütt azt jelezve, hogy ott testvérek osztozkodtak valamikor a szülei hagyatékon. Megjegyzem, hogy a belsőségeknél ez csak akkor fordul elő ha az idősebb testvéreket a szülők vagy haláluk után a legifiabb fiú, mert rendcsen ez marad az '"öregházban", nem tudja "kifizetni" vagyis telek részükért megfelelő összeggel nem kárpótolja őket. így bár Oláhlapádot ma határozottan az utczás falvak közzé kell számítanunk néhány házcsoportozat és utcza részlet most is van a hol rendesen egy nemzetség lakik, a melyről a falú reszt is nevezik s a melyeknek telkei egyformák, vagy terület18. kép. Oláhlapádi rugós fazár rajza Pávai-Vajna Ferenc kéziratában (PÁVAY V. Ferenc 1908c.)