Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

PÁLL ISTVÁN: Gróf Eszterházy Miklós kisvárdai uradalmának épületei 1802-ben

tették. Az itt talált 10 szál fenyődeszkára bizonyára a méhlakásokat rakták, míg az építményt vas sarkakkal, hevederekkel és retesszel ellátott ajtóval zárták le. Terménytároló épületként csupán a kastélyudvarban állt tengerikast vették számba: ez egy 8000 zsindellyel fedett, 12 szulákon és 18 ágason álló, 6 szekér vesszővel befont falú nagyméretű építmény volt; alján 27 fenyődeszka, felül 28 gerenda, oldalán (vagy végén) vas sarokkal és retesszel felszerelt egyetlen ajtó tette teljessé a kast. Felépítése (az ács és a napszámosok munkadíját értve ide) 45 forintba került. Az udvarokon található egyéb épületek közül 2 szekérszín és egy "főszer" (fészer) hasonló megoldással épült: mindhárom Kisvárdán került fel a listára. Mindegyiket ágasokon álló, (fenyő)gerendákkal, szarufákkal készült építménynek írták le (a fészeren az épület jellegéből adódóan nem voltak szarufák, csupán gerendák), az egyik szekérszín kivételével falazatukat közfák közé font pacsitból készítették (az az egy valószínűleg nyitott oldalú volt); a fészert 8000 zsindellyel, a szekérszíneket 400, illetve 500 kéve náddal borították. 4 kutat is összeírtak: 3 Kisvárdán, egy az ajaki majornál szolgált. Mindegyiküknél 4 "árbutzfát" ástak le a földbe (hosszuk - 3 és féltől 6 ölig - a kutak mélységét adja), amikhez egy öles tölgyfadeszkákat erősítettek bélésként (ez az átmérőjüket is jelzi). A föld felszínén ugyancsak tölgyfadeszkából készült káva, ágas (a kastélykertben lévőnél kettő is!), ezeken vastengelyen forduló gém, lánccal ellátott ostor, annak végén vashorog és vasas veder biztosította a víz felszínre kerülését. A kutakhoz az ajaki és a kisvárdai majorban 3 és fél, valamint 4 öl hosszú itatóvályú meg egy-egy csatorna tartozott, amivel az állatok itatását oldották meg. „A kútnak ki vájása 's bé rakása" 7-20 forintba került (utóbbi összeg a kastélykerti kétágasos kutat jelenti), míg az ácsmunka, amin a kút felállítását értették, 12-20 forintot tett ki. Pincéket egy kivétellel (ez az ajaki majorház) kocsmaházaknál írtak össze. Tíz ilyen épületről van tudomásunk: ezek fele különálló, fele pedig a házhoz tartozó épületként szerepel. Valamennyinél a kiásott gödörbe (tölgy) talpfákat fektettek le (4-8 darabot), ezekbe 6-7 szulákot csapoltak, melyek közét tölgyfadeszkákkal töltötték ki. E deszkák alkották a pince oldalát és a födémét is; ez utóbbit 8-12 gerenda tartotta. A szabadban álló pincéket szarufákra és lécekre rakott zsindely vagy nádhéjazat fedte (2400-4000 zsindely és 350 kéve nád). Kettő lejáratánál gátőrt is említettek. A pincébe való lejutást " (tölgyfa) garádics" könnyítette meg. Ennek végénél általában fenyődeszkából készített, vasalt ajtó (kivéve a dombrádi kocsma pinceajtaját, mely fasarokkal készült) állt. A "Csillag" vendégfogadónál a pincegátort kéfele nyíló dupla ajtó zárta le. A pincék kiásása 2-8 forintot, az ácsmunka 10-13 forintot tett ki. Az ajaki majorház pincéjében 10 "téjtartó rotska", "egy zúrboló Hordó vas abrontsokkal" és egy nagy rézüst is lajstromba került. Másutt nem közölték, hogy mit tároltak azokban. A pincékhez hasonlóan a csárdákhoz és vendégfogadókhoz szekérá/tások is tartoztak, melyek a betérő vagy megszálló vendégek lovainak és utazási eszközeinek ideiglenes tárolására szolgáltak. Csak egyet említettek az összeírok, mégpedig a kisvárdai "Csillag" vendégfogadó mellettit, melyen 6 fenyődeszkából készült, 6 "aprós" tölgyfagerendákból való kötésekkel megerősített 2 kétfelé nyíló kaput írtak össze. S ha már a kocsmák és vendégfogadók speciális építményeinél tartunk, bár nem ide tartozik, de itt említhetjük azok belső berendezéseit. Erre ugyancsak a "Csillag"-ból van adatunk: itt a "bor áruló házban" 3 szulákból és 4 kis gerendából készült fenyőléc rekesztéket (bizonyára kármentőt) és A fenyőlócát vettek száma "alatta való ágoskákkal". A borivó házban egy nagy fenyőösztalt és 2 kisebb asztalt írtak össze. A bőrszedő zsidó házában számbavett "bor áruló rekesztek" arra utal, hogy gazdája borkiméréssel is foglalkozott. Árnyékszéket is számbavettek három helyen: a fiscalis házánál liba- és hízóóllal épült egy fedél alá, a patvaria mellett pedig tyúkóllal társították a "budát". A sert áruló csapszéknél lévő "budár" 4 talpfába vésett 4 szulákra állított, tapasztott sövényfalú építmény volt nyárfadeszka ajtóval ellátva. „Azon budanak fel állítása tapaszai együtt" 4 forintba került. Kerítések, kapuk Csupán hét helyen írtak össze kerítéseket: ezek közül kettő Kisvárdán a gombkötő zsidó házánál és a fiscalis kvártélyánál lévő palánkkerítés volt (utóbbit 8 szulák, 19 deszka és 2 felül való gerenda alkotta), míg a Csellé János házánál lévő „sövény Tölgy fa karókkal és minden féle veszszőkkel" 15 ölet tett ki; a többi helyen számbavett kerítés az egész telket vagy a kert végét kerítette. A kisvárdai kastélykertnél 26 öl hosszú rekesztést vettek számba a következő formában: „Ezen kertnek végiben a' Kert keresztül lévén rekesztve tölgy hasgatott karókkal 's vesszőkkel". Dögén a vámház körüli kerítés 109 adogatott széles karókból készült, míg a rozsályi révház körül 650 ölet tettek ki a „rekesztések és garádolások". A kisvárdai majorháznál volt 1067 ölnyi „árkolás és garádolás körös körül", míg 171 ölet tett ki ,,a' belső árkolás és garádolás". A kapuk számbavétele (igaz, hogy csak 4 helyen jelezték meglétüket) érdekesebb számunkra, hiszen Kisvárdán és Dögén is felbukkant a néprajzi szakirodalom sokat vitatott tárgya: a tőkéskapu. Három helyen írták le "tőkés kapu" formában: Kisvárdán „a majorban lévő Tőkés Kapú" és a "Csillag" vendégfogadó ugyanezen a néven összeírt kapuja került fel a listára. A dögei vámház mellett volt „egy vám kerek ágossával" és „egy tőkés kapú a' vám Hídnál". Valamennyit 5 forint értékűre becsülték. A kisvárdai kasznárszálláson 7 szál fenyődeszkából készített leveleskaput vettek számba, melyet 8 darab kötésfa merevített; mellette egy másfél deszkából összeállított kisajtót említettek. Ipari épületek Az uradalom legtöbb hasznot hozó és legnagyobb számban összeírt ipari épületeit a szárazmalmok jelentették, melyekből 7 településen nyolcat vettek számba. Egy kivétellel (Ajakon a szárazmalomnál két malomház volt, közülük az egyiken kását daráltak, a másikon lisz-