Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

GUNDA BÉLA: A tőkeszékek néprajzához

ket. A Magyar Tudományos Akadémia üdülője körül is gyakoriak ezek a földhözkötött, elmozdíthatatlan bútorok, amelyek a gyaloglásban elfáradtak részére készültek (4. kép). Gyakran turistajelzést is festenek rájuk (5. kép). Állítólag 30-40 éve jöttek divatba. Korábban csak a mátrai borospincékben, a szőlőkben, a gyümölcsösökben lehetett ilyen székeket látni. Az öreg diófák földben hagyott törzséből is formáltak ki tőkeszékeket. Gyöngyösön az utcákon is látni elmozdíthatatlan, gyökeres, támlás, alacsony tőkerészeket. FETT, Harry, LITHBERG, Nils, ERIXON, Sigurd és mások véleményére támaszkodva a bodon- és fatörzsszékek történetével K. CSILLÉRY Klára foglalkozott a Magyar Néprajzi Lexikon (MNL.) idézett szócikkeiben és kitűnő könyvében.

12 Áttekintésének lényege, hogy ez a széktípus lazán összefüggő elterjedésben Európa nyugati részén Spanyolországtól Skandináviáig, a Baltikumig követhető, s gyökerei a régi mediterrán kultúrákba nyúlnak vissza, amit etruszk bronz székborítások is igazolnak. De ide tartozik a Codex Vysehradensis XI. századi Utolsó vacsora jelenetén Júdás széke is.

12 ERIXON, Sigurd elmondja, hogy Svédországban, Norvégiában ismert bútordarabok a tömör fatörzs- és bodonszékek. A svédeknél a legrégebbi datált példányok 17-18. századiak, a norvégeknél korábbiak. Templomi ábrázolását kb. 1300-ból ismerjük (ÁL, Hal-) lingdal). Skandináviában elterjedésük összefügg az ál5. kép. Fatörzsből készült szék. Mátraháza, Heves m. GUNDA Béla felvétele lattartó szállások (fäbod) s az oszlopokra épített kamarák elterjedésével. így Svédországban Götaálvtől Uppsala (Uppland) vidékéig húzott vonaltól északra Norbottenig terjednek. Korábban délebbre is használt bútorok voltak. A bodonszékekben a téli hideg ellen használt, a cipőt kibélelő szénát tartják. Dongákból is készülnek, s ilyeneket használtak a stockholmi piaci árusok, s megtalálhatók skót és angol kisparaszti házakban. A fatőrzsszék ismert volt már a viking időkben (Birka). Norvégiában ornamentikájuk gazdagabb, mint Svédországban, ahová Norvégiából exportáltak is. Átterjedtek a lettekhez. A 16. században a fatörzs-székek feltűnnek Hollandiában, Nyugat-Németországban. Alsószász területen, Dániában szalmából szakajtó-technikával fonottak is voltak. ERIXON, Sigurd szerint az ősi forma az ilyen fonott szék volt. Ezt igazolni látszik az etruszk bronz székborítás. Az alpesi, spanyolországi, s Bretagne-i bodon- és fatörzs-székek bizonyítékai az északeurópai formák régi mediterrán kapcsolatának.

14 A problémát korábban HABERLANDT, Arthur is hangsúlyozta." A különböző székek mediterrán bölcsőjének bizonyítékai az afrikai székek változatos, gyakran művészien faragott formái is. STEENSBERG, Axel már óvatosabb, amikor azt mondja, nem lehet megállapítani, hogy a szalmából fonott vagy a tuskóforma tőkeszékek a régebbiek.

1(1 A dániaiak általában hársfából készülnek, s szalmafonatból 6. kép. Fatörzsből készült szék. Anógia, Kréta szigete. GUNDA Béla felvétele