Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

GUNDA BÉLA: A tőkeszékek néprajzához

ket. A Magyar Tudományos Akadémia üdülője körül is gyakoriak ezek a földhözkötött, elmozdíthatatlan búto­rok, amelyek a gyaloglásban elfáradtak részére készül­tek (4. kép). Gyakran turistajelzést is festenek rájuk (5. kép). Állítólag 30-40 éve jöttek divatba. Korábban csak a mátrai borospincékben, a szőlőkben, a gyümölcsösök­ben lehetett ilyen székeket látni. Az öreg diófák földben hagyott törzséből is formáltak ki tőkeszékeket. Gyöngy­ösön az utcákon is látni elmozdíthatatlan, gyökeres, támlás, alacsony tőkerészeket. FETT, Harry, LITHBERG, Nils, ERIXON, Sigurd és mások véleményére támaszkodva a bodon- és fatörzs­székek történetével K. CSILLÉRY Klára foglalkozott a Magyar Néprajzi Lexikon (MNL.) idézett szócikkei­ben és kitűnő könyvében. 12 Áttekintésének lényege, hogy ez a széktípus lazán összefüggő elterjedésben Eu­rópa nyugati részén Spanyolországtól Skandináviáig, a Baltikumig követhető, s gyökerei a régi mediterrán kul­túrákba nyúlnak vissza, amit etruszk bronz székborítá­sok is igazolnak. De ide tartozik a Codex Vysehradensis XI. századi Utolsó vacsora jelenetén Júdás széke is. 12 ERIXON, Sigurd elmondja, hogy Svédországban, Norvégiában ismert bútordarabok a tömör fatörzs- és bodonszékek. A svédeknél a legrégebbi datált példá­nyok 17-18. századiak, a norvégeknél korábbiak. Templomi ábrázolását kb. 1300-ból ismerjük (ÁL, Hal-) lingdal). Skandináviában elterjedésük összefügg az ál­5. kép. Fatörzsből készült szék. Mátraháza, Heves m. GUNDA Béla felvétele lattartó szállások (fäbod) s az oszlopokra épített kama­rák elterjedésével. így Svédországban Götaálvtől Upp­sala (Uppland) vidékéig húzott vonaltól északra Nor­bottenig terjednek. Korábban délebbre is használt búto­rok voltak. A bodonszékekben a téli hideg ellen hasz­nált, a cipőt kibélelő szénát tartják. Dongákból is ké­szülnek, s ilyeneket használtak a stockholmi piaci áru­sok, s megtalálhatók skót és angol kisparaszti házakban. A fatőrzsszék ismert volt már a viking időkben (Birka). Norvégiában ornamentikájuk gazdagabb, mint Svédor­szágban, ahová Norvégiából exportáltak is. Átterjedtek a lettekhez. A 16. században a fatörzs-székek feltűnnek Hollandiában, Nyugat-Németországban. Alsószász te­rületen, Dániában szalmából szakajtó-technikával fo­nottak is voltak. ERIXON, Sigurd szerint az ősi forma az ilyen fonott szék volt. Ezt igazolni látszik az etruszk bronz székborítás. Az alpesi, spanyolországi, s Bre­tagne-i bodon- és fatörzs-székek bizonyítékai az észak­európai formák régi mediterrán kapcsolatának. 14 A problémát korábban HABERLANDT, Arthur is hang­súlyozta." A különböző székek mediterrán bölcsőjének bizonyítékai az afrikai székek változatos, gyakran mű­vészien faragott formái is. STEENSBERG, Axel már óvatosabb, amikor azt mondja, nem lehet megállapítani, hogy a szalmából fo­nott vagy a tuskóforma tőkeszékek a régebbiek. 1(1 A dá­niaiak általában hársfából készülnek, s szalmafonatból 6. kép. Fatörzsből készült szék. Anógia, Kréta szigete. GUNDA Béla felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents