Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

GUNDA BÉLA: A tőkeszékek néprajzához

7. kép. Olajfa. Ágii Déka, Kréta szigete. GUNDA Béla felvétele a fában szegény Nyugat-Jyllandban fordulnak elő.

17 Újabban VOURELA, T. visszatért a finn fatörzs- és bodonszékekre. Régebben az egész országban ismertek voltak. Legtovább Közép-Pohjanmaa-ban használták a széket. Piippolaban a családban személyes tulajdonban voltak. Cselédszék néven is ismertek. Zárható fedele alatt a szolgálóleányok a holmijaikat őrizték. Ritkábban dongatechnikával, s hajlított támlával is készültek.

18 Visszatérve itt HERLIN, Kristi tanulmányára, a fenti nézetekkel ellentétben valószínű, hogy ő jár a helyes úton, amikor azt mondja, hogy az erdők ritkulásával kezdték a fatörzs-székeket szalmafonatból utánozni. Ismételten elmondom, hogy - mivel a bodonszékekben, s más fiókos székekben értéket, pénzt tartottak - itt kell keresnünk ráül a pénzére szólásunk tárgyi hátterét. A pénzintézet jelentésű német Bank etimológiailag azonos a pad jelentésű Bank szóval (TESZ). Ez a szó később kaphatta a „pénzváltó" asztal jelentést is. Eredetileg 8. kép. Olajfa ültetvény. Pigadia, Kárpathosz szigete. GUNDA Béla felvétele