Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
VARGA GYULA: Magtárak a bihari síkság népi építészetében
21. kép. Magtár-nyárikonyha, a derecskéi katonaházak mintájára épült 1860 körül. Sáránd. VARGA Gyula felvétele, 1989. A különálló magtárak harmadik előzményei a volt sütőínízak lehettek. A sütőház eredetileg minden bizonnyal a szabadban álló kemence védelmére épült kalyibaféle kis helyiség, ahol aztán - a kemencét szolgáló kémény és tüzelőpadka révén - sokfajta sütő-főző tevékenységet el lehetett végezni. 29 A sütőházaknak nagyon fontos szerepe volt pl. disznótorok alkalmával. Itt végezték a heti nagymosást. Itt főzték a lekvárt. Télen itt melegítették a disznó moslékját. Fontos szerepe volt nagy társasösszejövetelek, lakodalmak, torok alkalmával. Régen itt főzték a pálinkát is. Mindez a tevékenység számtalan tárgy, eszköz, s főként nyersanyag közeli jelenlétét feltételezte, ezért a sütőházak rendszerint eleve összekapcsolódtak egy kamaraszerű mellékhelyiséggel, tehát már nagyon régen is kétosztatúak voltak. Magának a kemencének a szerepe ugyan csökkent akkor, ha azokat a lakószobákba is beépítették, hiszen - legalábbis télen - elsősorban a szobai kemencéket fűtötték. Nagyon sok helyen így a sütőházak eredeti funkciója meg is szűnt. Többrészük elpusztult. Gyűjtéseink során már nagyon kevés régi sütőházat találtunk főleg Bojt, Bedő, Gáborján, Monostorpályi, Kókad községekben (22. kép), azokat is meglehetősen bomló állapotban. Jónéhány máig meglévő magtárról azonban feltételezzük, hogy azok egykor sütőházak voltak. A régi sütőházakat a katonaházaktői elsősorban az különbözteti meg, hogy ezeket eredetileg sohasem az utcafrontra építették, hanem mindig a lakóházzal szemben, de az utcafronttól beljebb, 20-30 méterre. Az eredetileg is magtár céljára épült házaktól pedig az különbözteti meg, hogy ezekben mindig felfedezhető a tüzelőnek a nyoma. Az udvar középső részébe épült, tüzelővel is rendelkező magtárakról tehát feltétlezzük, hogy azok a sütőházak átalakításából keletkeztek. De, mint korábban láttuk, a 20. században a tüzelő az eredetileg tüzelő nélküli magtárakba is beépült, így ma csak oknyomozó kutatásokkal lehet fényt deríteni egy-egy magtár eredetére (23. kép). A tüzelős magtárak elterjedése mindenképpen a nyárikonyha divattal hozható kapcsolatba. Az a megoldás, hogy a család a nyári hónapokban kiköltözik a házból, s valami alkalmi épületben főz, napközben ott tartózkodik, igen régi, talán a honfoglalásig visszavezethető szokás. A külön nyárikonyha célra épült reprezentatív házacskák divatja azonban főleg a két világháború között bontakozott ki. Ebben az időben falvainkban szinte "státusszimbólum" lett az egy, vagy két helyiségből álló 22. kép. Sütőház vendégtornáccal. Bojt. VARGA Gyula felvétele, 1977.
