Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

VARGA GYULA: Magtárak a bihari síkság népi építészetében

11. kép. Magtár pincével, háttal az utcára. Épült az 1910-es években. Bakonszeg. VARGA Gyula felvétele, 1991. deszkán egy tolószerkezettel (súber) ellátott nyílást hagytak, kis deszkacsatornával, hogy ha nagyon tele volt a fiók. akkor ezen a nyíláson ereszthettek belőle annyit, amennyire szükség volt. Kisebb magtárakban három-, a nagyobbakban 6-10 fiókot is építhettek (15. kép). Ha már hozzáférhettek, a fiókból a gabonát vékával, félvékával, vagy még kisebb edénnyel merték.

23 A magtárban a fiókok elhelyezése többféle módon történhetett. A legrégibb magtárakban a bejárati ajtóval szemben, a hátsó fal mentén építették be a szükséges fiókokat (4. a rajz). Újabban inkább a bejáratra merőlegesen a jobb, a bal-, vagy mindkét oldalra kerülnek a fiókok (4. b rajz). Lényeges, hogy középen mindig maradjon valamilyen "placc", ahol bizonyos munkákat el lehet végezni. Kellett helyet találni a magtárhoz tartozó felszerelés számára is. Elengedhetetlen kellék volt a 12. kép. Magtár pincével, a házzal merőlegesen, az udvarban. Kismarja. VARGA Gyula felvétele, 1975.