Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
ZENTAI TÜNDE: Ajtók és ablakok a dél-dunántúli parasztházakban
részben a hivatásos asztalosok keze alól kerültek ki azok a művészien kidolgozott, díszített ablakkeretek, amelyek hozzájárultak a ház külső megjelenésének szépségéhez. A múlt század derekáról fönnmaradt "cifra" ablakkeretek egy-egy táj saját ízlésvilágáról, stílusáról tanúskodnak. A Mura mentén szerették az egyszerű, klaszszicista ablakszemöldököt, gyakran faragott csepp-vagy fogsor mintázattal (Muraszemenye 1833, Murakeresztúr)/° A baranyai és tolnai németek klasszicizáló barokk szabású ablakrámái gazdagabban tagoltak (Pl. Hidason, Kistormáson, Gyönkön) 66 . A hidasi német ablakkeretek fölső részén füzéres copf faragványokat láthatunk. Népiesebb megfogalmazású domborfaragással készültek egyes szlavóniai magyar házak ablakai (pl. Kórógyon), rozetákkal, madarakkal. Ezek párhuzamait a szomszédos Bács-Bodrog megyei sokac házakon találjuk meg. íl7 A fa ablaktáblákat helyenként a festett bútorokéhoz hasonló színes virágozással ékesítették, így például a Somogy megyei Törökkoppányban, Mocsoládon, Csökölyben, a Tolna megyei Várongon és Szakályban. 6 * A 19-20. század fordulójától általánosságban tapasztalhaté) az ablakfelületek növekedése. A világosság legkésőbb a talpasházakba hatol be, de a 2()-3()-as években ezek ablakait is megnagyobbítják, Somogyszobon például 1928-ban, Csökölyben 1933-ban. m A nagyobb méret legtöbb helyen a dupla ablakok meghonosodásával jár együtt. 7 " A sárközi gazdag parasztok már az 1870-es években áttérnek a kétrétegű ablak használatára. 71 Palló- vagy gerébtokos ablakaik külső szárnyait nyáron zsalugáterre cserélik. A dupla ablakra tudunk példát a múlt század közepéről is (Zengővárkonyban 1858-ból, Baranya m.), de a szimpla ablak hellyel-közzel még az L-alakú rangos pógárházakon is megéri az 1950-es éveket. 72 Pedig ugyanezekben az években már leáldozóban van a kisipari ablakok kora, a parasztházakat is kezdik gyári ablakokkal építeni. Ekkortájt jelenik meg a hármasablak. A Dráva menti horvát lakosságú Potonyban különös módon találkozik az önmagát túlélő faltechnika és a sematikus gyári nyílászáró; 1943-ban karóközös talpasház épült itt hármasablakkal. 73 A 20. században megnő az ablakok száma is. A füstelvezetés megoldásával létrehozott melegkonyhákat ellátják egy vagy két ablakkal. A falnyílások közt említjük meg a szilárdfalú házak falifülkéit. Gyakoriak voltak a kályha melletti világító fülkék. Ezenkívül voltak tárolásra szolgáló vakablakok, vaklikak, hol polccal, hol anélkül. Egyes vidékeken a múlt század derekán, második felében ajtóval ellátott, mutatós szekrénykéket süllyesztettek a falba. A festett bútorairól híres Sárközben, Fadd környékén, a Zengőalján ezeket a fali tékákat festett virágozással és évszámmal díszítették. Az utóbbiak a parádés szoba berendezéséhez tartoztak. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a parasztházak ajtai és ablakai konkrét és részletes elemzésére a DélDunántúl esetében csak a 18. századtól rendelkezünk elégséges adattal. A korai állapotokról az okleveles és régészeti források mindössze töredékes képet közvetítenek, az azonban mégis bizonyosnak látszik, hogy egyes késő középkori építési megoldásokkal együtt a középkori ajtók és ablakok is tovább élnek, különösen a talpas-vázas, füstöskonyhás déli- és nyugati házterületeken. Az újkori fejlődés áramába nehezen bekapcsolódó zalai, somogyi, délnyugat-baranyai tájak talpas, favázas házait még a 19. század második felében is az ácstechni14. kép. Vas ablaktábla. Őcsény (Tolna m.). Fő u. 20. (Fotó KOVÁCS István László 1971) kával készült fasarkos keményfa ajtók jellemzik. Ugyanitt fönnmaradnak a kicsi ács- és pallótokos szimpla ablakok. A 18. századtól viszont a régió keleti felében terjedő szabadkéményes konyhák bejáratain már a felezett ajtót alkalmazzák. (Aminek a legkorábbi tárgyi bizonyítéka egy 1757-es évszámmal ellátott kisnyárádi német ház ajtaja.) Ez az ajtótípus a szabadkémények végleges 15. kép. Tisztaszoba udvari, faragott keretezésű ablakai. Hidas (Baranya m.), Kossuth u. 111. (Fotó BALASSA M. Iván 1985)
