Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

ZENTAI TÜNDE: Ajtók és ablakok a dél-dunántúli parasztházakban

megszűnésével együtt csak az 1950-es években tűnik el. A gazdag parasztok házain a 19. század elejétől míves kivitelű betétes, borított keményfa bejárati ajtókat találunk. Ezek nyomába lép az 1840-es évektől az asztalosok készítette betétes fenyőfa szobaajtó, gyakran díszes faragásokkal, rátétekkel, festett motívumokkal. A 19-20. század fordulóján veszi kezdetét a dupla fenyőfa bejárati ajtó térhódítása, melynek belső ajtólapja fölül üvegezett, külső ajtaja pedig többnyire kétszárnyú. Az ablak technikai kialakításában is sokáig őrzi a szó eredeti szláv nyílás jelentését. A késő középkor folyamán az üvegezés a várakban és kastélyokban is lassan terjed. A török hódoltság időszakának elszegényedése ezt a folyamatot le is lassítja. A parasztházak ablakai ekkor még "vakok", azaz üvegezetlenek, általában csak vesszőfonás, zsúpkötés, fatábla vagy keretre feszített marhahőlyag védi. A 18-19. századi inventáriumok azonban arról tájékoztatnak bennünket, hogy az üvegablak a jobbágyok körében is terjed. A 18. századot mindazonáltal a kicsi és kevés ablak jellemzi. A konyhák és kamrák még csak apró üvegezetlen nyílásokkal rendelkeznek. A 19. század folyamán az üvegablak általánossá válik, a század derekától az ablak mérete megnő, módos paraszti szinten díszes keretekkel, vasráccsal és fatáblákkal szerelik föl. Ekkortól fokozatosan terjed a gerébtok és a zsalugáter is. Az 187()-es évektől lassan meghonosodik a kétrétegű, dupla ablak, ami széles paraszti körben jobbára csak a 20. század sajátossága. A 20. századi "parasztpolgár** háza már világos, tisztaszobáján nem ritkán négy ablak érzékelteti a faluközösségben betöltött rangját. Az ajtók és ablakok megformálása jelentós szerepet kap a ház díszítésében is. A 18-19. század fordulójától fönnmaradt jobbmódú parasztházak nyílászárói az egykorú népművészet, a paraszti ízlés és a művészeti nagy stílusok hatását tükrözik. 16. kép. Lakóház utcai homlokzata az 1930-as években készült nagyméretű ablakokkal. Sepse (Baranya m., Jugoszlávia), Fő u. 25. (Fotó ZENTAI Tünde 1989)