Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

ZENTAI TÜNDE: Ajtók és ablakok a dél-dunántúli parasztházakban

emléke az örségben maradt fönn,"

1 de mellette ekkor már alkalmazták a felezett konyha-, illetve bejárati ajtókat is. A felezett ajtó lényegében két egymás fölött elhelyezett külön ajtólapból áll. Anyaguk többnyire keményfa. És bár Göcsejből és őrségből" ismerjük egyszerűbb, ácsolt, bárdolt változatait is, kivitelezésük általában magasabb technikai színvonalat igényel, mint az egyszárnyú ajtóké. Nem lehet ugyanis fasarkokkal megoldani. Az ajtószárnyakat két-két vaspipán forduló vaspánt rögzíti az ajtószárfához. A füstöskonyhás házterületen a 18. századtól a felezett ajtó és az ácsolt egyszárnyú ajtó egymás mellett figyelhető meg. Azonban az előbbi valószínűleg később terjedt el, hiszen a fönnmaradt példányok majd mindegyike betétes, méginkább rátétes, ún. dupla ajtó, ami iparos szaktudásról árulkodik.

12 Az archaikusabb egyszárnyú ajtót a szerényebb, elmaradottabb épületek őrzik. A szabadkéményes konyhák, viszont már a 18. században is, valószínűleg megjelenésüktől fogva, felezett ajtóval rendelkeztek. Ezt látjuk a Mária Terézia korabeli (1840-80) telepesházak tervein és a Dél-Dunántúlon kivitelezett egykorú épületeken.

12

' Területünkön a legkorábbi datált bejárati ajtót 1757-ből ismerjük a németlakta Kisnyárádról (Baranya m.). Ez a kony4. kép. Felezett betétes konyhaajtó. Hidas (Baranya m.), Kossuth u. 111. (Fotó BALASSA M. Iván 1985) hába nyíló ajtó két fél ajtószárnnyal rendelkezett.

14 A felezett ajtó ettől kezdve lassan mindenütt meghonosodik, paraszti és nem paraszti épületen egyaránt. A pacai (Somogy m.) kocsmaházon például 1891-ben de ugyanezt a kocsmát már összeírták 1816-ban is - a konyhaajtót úgy veszik leltárba, hogy az „alul-felül nyíló, magassága 1.60 m, szélessége 80 cm", tehát átlagos méretű, mert a szokványos magasság 150-180 cm között váltakozott.

15 A 20. század elejéig, a zárt kémények elterjedéséig ez az ajtótípus a dél-dunántűli falvakban általános, akár a Mezőföldet, a Sárközt, a Mecseket, az Ormánságot, Somogyot vagy Zalát tekintjük.

16 A fölsorolást még folytathatnánk, hiszen nem helyi, hanem országos jelenségről van szó. A felezett konyhaajtóhoz hasonlóan keményfából készültek az egyszárnyú, szobai bejárati ajtók, egészen a központi bejárat térhódításáig. Szegényparaszti szinten a múlt században még közöttük is gyakori az egyszerű ácsolt megoldás, a módos gazdák azonban ún. dupla, azaz borított, rátétes, redős, zsindelyes, ajtószárnyakat alkalmaznak. Ezek mestermunkák, aprólékos gonddal, sokféle változatban készültek. Az ajtólapot különféle alakzatban kirakott, szögelt lécek borítják. A vörsi (Somogy m.) ház utcai szobájának tölgyfa ajta5. kép. Tisztaszoba faragott, betétes ajtaja. Hidas (Baranya m.), Kossuth u. 111. (Fotó ZENTAI Tünde 1985)