Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

ZENTAI TÜNDE: A lakóház tüzelőberendezésének és füstelvezetésének alakulása a Dél-Dunántúlon

„. . . a kémény gerendákat fel lehet-e veszedelem nél­kül nyilalni?". Ez azontúl, hogy fakéményről árulkodik, valószínűleg egy már álló épület kéménnyel való kiegé­szítéséről szól. A szabadkéménynek mindkét fajtáját ­sőt a fakémények kúpos „pendely" változatát - megta­láljuk az 1754 és 1790 között a telepesek számára készült kamarai terveken, amelyek támaszkodtak a helyi hagyo­mányokra is. 2 " 7 A telepesek tervezett házai és építkezé­sei minden bizonnyal gyarapították a kéményes lakások számát és példával is elől jártak. A kétféle anyagú ké­mény időrendiséget még nem tudjuk megállapítani. Az viszont bizonyos, hogy az egyes területek faellátottsága és a vele összefüggő építőanyag-használat befolyásolta. A 18. század elejétől ismeretesek olyan szabályrendele­tek, amelyek tűzrendészeti megfontolásokból a szilárd­falú kémények érvényesülését támogatják. Ezek során a Dél-Dunántúlon már idézett Tolna megyei statútum nyitja meg. A fakéményekkel füsttelenített házak vidé­kein általában a 19. század derekán történt meg az épí­tőanyag váltás. A Sárközben például Deesen az 1859-es tűzvész után tértek át a cserénykéményről vályog- és téglakéményre. 2()K Eddigi példáink a Dél-Dunántúl keleti részéből és a Dráva mentéről tájékoztatnak. Ehhez képest a régió nagyobbik nyugati felében megkésettség tapasztalható. Zselicségben, ahol a falusi lakosság zöme századunk for­dulójáig füstöskonyhás házban él, az első szabadké­ményt 1852-ben építették Bécen. 2m Számottevő mérték­ben azonban csak az 1880-as évektől terjed, a földfalú lakással együtt. A néprajzi atlasz kutatási szerint ettől kezdve, de méginkább az 1900 körüli évektől Somogy­udvarhelytől Belső-Somogyon, Zselicen át egészen Koppányszántóig, a Kapos-Koppány középig minde­nütt megjelenik. A déli Balaton-parton szabadkémé­nyesek a rangosabb, központi bejáratú házak. 210 So­mogy egyes nyugati és déli tájain, valamint sok zalai faluban ugyanakkor már közvetlenül a zárt füstelveze­tésre térnek át. 17. kép. Mária Terézia korabeli telepesek számára készített házterv dongaboltozatú szabadkéménnyel. MILLER, Toni 1947. 64. után

Next

/
Thumbnails
Contents