Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
ZENTAI TÜNDE: A lakóház tüzelőberendezésének és füstelvezetésének alakulása a Dél-Dunántúlon
A konyha kialakulása Mielőtt a konyhai tüzelők formáit vizsgálnánk, foglalkoznunk kell magának a konyhának a kialakulásával. Konyháról természetszerűleg csak a szoba megjelenésétől beszélhetünk. A szoba létrejöttével a füstösház funkciója megváltozott. A szobában nem főztek. A sütés-főzés az egykori füstösházra korlátozódott, ami ettől kezdve a konyha szerepét látta el, s így a füstösházból a Dél-Dunántúl nagy részén füstöskonyha lett. A konyha nántúl jelentős részét. A kéményes házvidék a Dunántúl keleti szélén az Alföldhöz kapcsolódik. A füstösház újkori reliktumai A Dél-Dunántúl nyugati és déli vidékein a tüzelőberendezés és füstelvezetés archaiakusabb. A korábbiakban szóltunk arról, hogy Somogyban és az Ormánságban a szoba (illetve a füsttelen lakótér) kialakulása a füstben úszott, hiszen ide nyílt a szobai kályha vagy kemence szája is. A lakóház további fejlődésében most már ennek a helyiségnek a füsttelenítése, azaz az egész ház füstelvezetési rendszerének megoldása volt a soron következő feladat. Ez a Dél-Dunántúl nyugati és keleti oldalán különbözőképpen és nagy időbeli eltéréssel valósult meg. A néprajzi kutatások a 19. századi állapotok alapján füstöskonyhás és kéményes házterületeket térképeznek föl. 12(1 A füstöskonyhás házvidék a Közép- és Nyugat-Dunántúlt jellemzi, magába foglalva a Dél-Dumúlt században még elérhető közelségen volt. Ezért érthető, hogy a füstösház néhány helyen egészen az 1930-as évekig eleyenen élt a visszaemlékezésekben. GÖNCZI Ferenc írta 1914-ben Göcsejről, hogy: „Régebben, mint az öregek beszélik, nem volt meg a mai szoba. Nagy konyhában laktak az emberek." 121 (A konyha megjelölés itt egy későbbi fogalom visszavetítése a füstösházra.) Ez a konyha, vagyis a szoba nélküli lakás a füstösház. Ugyancsak GÖNCZI említi, hogy a múlt század végén a Dráva és a Mura mellékén (a muraközi részen) „viskó3. térkép. A füstöskonyha előfordulása a 19. század közepén.
