Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
GILYÉN NÁNDOR: A szatmári és beregi favázas építkezés emlékei
A karóvázas fal A zsilipéit fal Néhány helyen, elsősorban Beregben, karóvázas falat is találunk. Ez itt valószínűleg ujabb technika, mivel csak régi favázas épültetek tönkrement tapasztott sövényfalának pótlásaként sikerült megfigyelni (19. kép). (A képen jól látható a korábbi riglifa részére készült vájat!) Feltehető, hogy a közeli Nyírségből származik ez az ott mereglyés falnak nevezett szerkezet. 44 A nádfal Területünk déli részén, az Ecsedi-láp menti Rétoldalon él ennek az Alföldön nagy múltú falszerkezetnek az emléke, de nádfalat már nem sikerült találni. A vályog kitöltőfal Általában ez is csak szórványosan fordul elő, általában a fatalpas szerkezettel kapcsolatban, másodlagosan, a tönkrement tapasztott sövényfal pótlásaként. Nagyobb múltja lehet azonban a Paládok vidékén, ahol egyrészt igen gyakori, másrészt úgy látszik, hogy sok ház eredetileg is ezzel a szerkezettel épült (13. kép). 20. kép. Zsilipéit boronafal (Botpalád, Fő u. 66.) A tapasztott sövényfal után a leggyakoribb, és vidékünkön szintén nagy múltú a zsilipéit, zselyépes fal. Valószínűleg csak talpas vázzal kapcsolatban fordul elő. Lényege, hogy a faváz oszlopaiba hornyot, zselyépet vésnek, és ebbe csúsztatják be a falat képező, csapos végű boronákat vagy pallókat. Tapasztás nélküli, pallóból, újabban néha deszkából készült változata a gabonás kamrák szinte kizárólagosan használt falszerkezete (14. kép). Ritkábban fordul elő lakóházakban és istállókban, ilyenkor mindig tapasztva. A zsilipéit boronafal - rótt fal - valószínűleg mindig is ritka volt, egyetlen ismert emléke a botpaládi fiskárisház (neve onnan származik, hogy a háború előtt egy ügyvéd lakott itt (20. kép). Az öregek emlékeiben azonban máshol is felbukkan ez a falszerkezet. 45 Gyakoribb a pallóból készült zsilipéit fal, bár előfordulása (a gabonás kamrák kivételével) a tapasztott sövényfalhoz képest csak szórványosnak tekinthető. Régen bárdolt pallókból készült (a fűrészelt faáru ezen a vidéken későn, a múlt század második felében kezdett elterjedni, de általánossá csak a század végefelé vált). A deszkafal Leggyakoribb a csűrökön, de előfordul más gazdasági épületeken is. Egyszerűen a favázra szegezik. Újabb megoldás és mindig fűrészelt deszkából készül. 21. kép. Szarufás tetőszerkezet és favázas kémény (Tiszakerecseny, Alkotmány u. 10.)
