Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

GILYÉN NÁNDOR: A szatmári és beregi favázas építkezés emlékei

Egyéb faszerkezetek Ezek ugyan nemcsak a favázas szerkezetre jellemzőek, hanem minden hagyományos épületben előfordulnak, nélkülük mégsem lehet teljes képet adni a helybeli faépítészetről. A tetőszerkezet Szatmárban és Beregben a szarufás tetőszerkezetnek több száz éves múltja van.

46 A tetőszerkezet lényegében igen egyszerű, kb. méterenként elhelyezett szarufapárokból és az ezeket a gerinc közelében összekötő kokasülőkből áll (21. kép). Még a múlt század második felében is bárdolt gerendákat használtak és a fakötéseket faszegekke\ erősítették. A taposott szalmafedést a szarufákra helyezett nagy keresztmetszetű lécek, sokszor deszkák tartották. A kezdetlegesebb, ágasfás, szelemenes fedélszerkezet csak alárendelt gazdasági épületeken, vermek, színek lefedésénél fordul elő.

47 A födém A hagyományos lakóházak födémszerkezete mestergerendás, fiókgerendás deszkafödém. A mestergerenda mindig hosszirányú. A jobbmódúaknái a múlt század harmadik harmadában már általában fűrészelt gerendákból készült a födém, de a szegényesebb házakban a századfordulóig előfordultak a faragott gerendák és deszka helyett a bárdolt pallók. 22. kép. Tornác faszerkezete (Fülesd, Fő u. 37.) Rangosabb, elsősorban a kisnemesi házakban gyakori a feliratos, évszámmal ellátott, néha faragással is díszített mestergerenda. Az évszámot azonban csak kritikával szabad a ház építési idejének tekinteni, mivel a mestergerenda, különösen az újabb időkben értékes volt, és a bontásból kikerülő darabokat szívesen felhasználták az új házakhoz. A legrégibb évszámmal ellátott gerenda 1722-ből származik és egy gulácsi ház padlásán, másodlagosan a megroggyant gerendákat erősítő felhúzó gerendaként helyezték el (ehhez csavarozták fel a fiókgerendákat). A 18. századból még három évszámos gerenda ismert (Tarpa 1772, Fülesd 1784, Gulács 1796). Valószínű, hogy a mestergerenda használata a 18. századnál is régebbre nyúlik vissza, feltehetőleg a födém és az ezzel valószínűleg összefüggő szarufás tetőszerkezet itteni megjelenésének ismeretlen, de nagyon korai, több évszázaddal ezelőtti idejére.

48 A mestergerendás födém még a múlt század kilencvenes éveiben is elég gyakori volt. Megszűnése a századfordulóra esik. Csak Tarpáxx sikerült századunkban készült, évszámos mestergerendát találni (Árpád u. 60. 1906, Árpád u. 78. 1921!). 23. kép. Fakémény (Tarpa, Rákóczi u. 74.)