Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

DÁM LÁSZLÓ: Adatok a Garam menti szőlőhegyek népi építkezéséhez

IRODALOM BARABÁS Jenő 1967 Mutatvány a Magyar Néprajzi Atlasz anyagából. Néprajzi Értesítő 43-47. CZUCZOR Gergely-FOGARASI János 1862-64 A magyar nyelv szótára I-VI. Budapest DÁM László 1972 A hajdúböszörményi szőlők népi építkezése. Közlemények a KLTE Néprajzi Intézetéből 25. Debrecen FEYÉR Piroska 1971 Szőlő- és bortermelésünk történeti alapjai. Budapest FÉNYES Elek 1837-43 Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben I-VI. Pesten KAHOUNOVÁ, Erna 1969 Ludové vinohradbicke stavby a lisy. Bratislava KELETI Károly 1875 Viticulture de la Hongrie. Budapest LAKÓ György 1971 A magyar szókészlet finnugor elemei. II. Budapest LISZKA József 1983 Népi építkezés a kisújfalusi szőlőhegyen. Castrum Novum 2. 197-213. LUKÁCS László 1978 Népi építkezés a Velencei-hegység szőlőiben. Alba Regia XVI. 299-343. MNyÉSZ 1960 A magyar nyelv értelmező szótára. III. Budapest MNyTESz 1970 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. III. Budapest MSK 1893 A magyar szent korona országainak 1891-92. évi mezőgazdasági termelése. Új folyam VI. Budapest 1897 A magyar szent korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Új folyam XV. Budapest NÓVÁK József Lajos 1913 Adatok Bény község néprajzához. Néprajzi Értesítő 32-68. OROSZ István 1960 A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században. In: SZABÓ I. (Szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 3-70. Budapest SZABÓ István 1948 Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest 1969 A középkori magyar falu. Budapest SZINNYEI József 1893-96 Magyar tájszótár I-II. Budapest UMT 1988 Új magyar tájszótár II. Budapest VAJKAI Aurél 1939 Cserszegtomaj. Egy hegyközség élete. Néprajzi Értesítő 170-204. VINCZE István 1958a Magyar borpincék. Néprajzi Értesítő 83-104. 1958b Magyar borsajtók. Ethnographia 1-28. László Dám ANGABEN ZUR VOLKSTÜMLICHEN ARCHITEKTUR IN DEN WEINBERGEN ENTLANG DER GRAN Die Studie beschreibt die Architektur in den Weinbergen der von Ungarn besiedelten Ortschaften den unteren Lauf der Gran entlang. Die Vergangenheit des Weinanbaus dieser Gegend geht bis zum 14.-15. Jahrhundert zurück, und aus dieser Zeit stammen auch die ersten schriftlichen Erwähnungen der Bauten im Weinberg. Hinsichtlich der Lage der Bauwerke sind drei Formen zu unterscheiden: 1. auf dem Weinberg, auf der Parzelle der Weinbauer zerstreut, die Feldwege entlang; 2. am Fuße des Weinberges, ohne irgendwelches System, gruppenweise; 3. im Dorf oder auf dem unmittelbar über dem Dorf liegenden Hügelhang, von den Weinbergen entfernt. Die Bauten im Weinberg können in zwei Gruppen geteilt werden: Lochkeller ohne Gebäude und Lochkeller mit einem Preßhaus. Der erste Typ ist in erster Linie für den Ort Helemba charakteristisch, wo die steil auf die Donau fallende hohe Lößwand zur Ausbildung der Keller hervorragend geeignet ist (Abb. 1). Für diese Gegend sind aber in erster Linie die Lochkeller mit