Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALASSA M. IVÁN: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése

akkor még a homokot szép egyenesre . . . Azt minden reggel, mikor söpörtünk, azt szépen tollsöprűvel szépen eligazítottuk ... (A homok szélébe) . . . olyan virágokat csináltak benne. Csak a kezükkel. Markunkba fogtuk a homokot, aztán a csapóból fogtunk még egy ilyen széles csíkot, egyenes csíkot húztunk, meg amit akartunk. Az ujjunkkal eligazítottunk, virágokat, meg pontokat raktunk oda. Volt olyan, aki még a nevét is odaírta. Ezt a fiatalok csinálták, meg a lányok is, akik már nagyobbak voltak". Bényben és Kisgyarmaton hasonlóan történt a ház földjének kicsapása. Meszelni egy évben kétszer meszeltek, Húsvétkor meg ősszel. Az olyan helyen, ahol leverődött a meszelés, mész és homok keverékével kiigazították a falat. A tűzhely környékét, a kemence lábazatát általában minden szombaton lemeszelték. Az ablak könyöklőjénél is gyakrabban meszeltek ott, ahol nem volt könyöklődeszka. A lakóház berendezése, használata A lakószobák a vizsgált községekben a századfordulón sarkos elrendezésűek voltak. A szobaajtóval szemközti sarokban állt a pad, karos pad, előtte az asztal. A karospad két szárnya általában nem egyenlő hosszúságú, az udvarra néző homlokzatnak megfelelő fal előtt csak egy rövid pad volt. Ennek a rövid padnak a végében, az udvarra néző ablak alatt, vagy közvetlen mellette kapott helyet a sublót. A hátsó hosszú homlokzat felőli fal előtt, ha elfért, két ágy, ha nem, akkor csak egy ágy állt. A második, illetve harmadik ágy a lakószobában az ajtó háta mögött volt. Ha csak egy ágy fért el a fő helyen, akkor ennek a végébe rakták a ládát. Amikor ide két ágyat sikerült elhelyezni, akkor a ládák általában az ajtó mögé szorultak. A két vagy négy széket az ágy elé állították (Kisgyarmat). Bényben NÓVÁK József Lajos a fentihez hasonlóan írta le a két szobával rendelkező hidegkonyhás ház elsőházát. A közölt alaprajz szerint a lakószoba, a belső ház elrendezése párhuzamos. Ez valószínű a szoba elrendezésének két fázisát tükrözi.

1X 46. kép. Komáromi láda, Bart A vizsgált községekben a századfordulón a két szobás lakóházban nem különbözött a tiszta szoba elrendezése a lakószoba elrendezésétől (Bény, Kisgyarmat, Szőgyén). A szoba bútorai díszítetlen asztalosbútorok voltak a vizsgált időszakban. Mindössze a padot díszítették, támláján profilosan kivágott, bábot utánzó lécbetéttel. A másik díszített darab az ekkor már nem mindenütt a szobában megtalálható láda. A ládák komáromi ládák. A még meglelhető példányok stílusa a komáromi ládák stílusfejlődésének minden korszakát tükrözik (Bart). A konyhában az ellenzőt, bóthajtást tányérokkal díszítették. Részben nagy cseréptálakat akasztottak ide fel, részben cifra tányírókat, ezek keménycserépből készültek. Kedvelt díszítésük volt a madaras és a rózsás (Kisgyarmat). A kamra a termény, élelmiszerek tárolására szolgált. A jószágot zsákokban tartották, esetleg kiszolgált ládába tették (Szőgyén). Itt volt a helye a különféle konyhaeszközöknek, szerszámoknak. A kamrába szorult ki az öregebb bútor is. „Akkor az öregebb bútort tették a kamrába. Én is hoztam magammal bútort, s akkor az öreg mamának a sublótja ki lett téve a kamrába, meg a láda a konyhába" (Kisgyarmat). A lakóház belseje tehát alig volt díszítve. A szoba egyetlen díszének a föld kicsapását lehetett tekinteni, a konyhában pedig a rózsás-madaras tányérok tették színesebbé a lakásbelsőt. Az olyan házakban, ahol két szoba volt, az első szobát soha sem használták. Az egyetlen lakószobában aludt az egész család, esetleg az el nem költözött fiatal házas gyermekek is itt kaptak helyet. A felnőttek rendszerint ketten aludtak egy ágyban, a gyermekeknek pedig egy szél széles házivászonból készítettek trozsokot, és ezt szalmával kitömték. Napközben a szalmazsákok többnyire a kamrában, esetleg az ágy alatt voltak, estére behozták őket és a szoba közepére letéve aludtak rajtuk (Kisgyarmat). Gyakran a család fiatalabb férfi tagjai az istállóban aludtak. „Sokszor volt az, hogy a fiatal ember az istállóban aludt, a fiatal asszony pedig bent valahol, az mindegy, hogy kamra, vagy pedig mi . . . Esetleg olyan konyhaszerű helyeken alhatott esetleg az anyjával. Különö47. kép. Komáromi láda, Bart