Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

CSURAKOVA, NATALJA: Az Arhangelszki Állami Faépítészeti Múzeum

geri utakon jártak a Kola-félsziget, a Novaja Zemlja, de még a Spitzbergák szigetei, Norvégia partjai mentén is. A Dvina tájegységtől keletre helyezkedik el a Pinyega tájegység, mely az Északi-Dvina egyik legnagyobb mel­lékfolyója, a Pinyega völgye kultúráját mutatja be. Ez a táj földrajzilag viszonylag elkülönül az Arhangelszki Terület más vidékeitől, és talán ennek is köszönhető, hogy errefelé maradt fenn a legtöbb archaikus vonás. A jövőben itt mutatják be a Pinyega vidéken leginkább elterjedt foglalkozási ágat, a vadászatot. Felépül majd az erdőben a vadászház egy hombárral, ahol a külön­böző vadfogó eszközöket, csapdákat mutatják be. A házban az egyéb vadászfelszerelések is láthatók lesznek. Ezen a területen kezdődik a Vazska tájegység építése, mely vidék egykor Vologdához, ma az Arhangelszki Te­rülethez tartozik. A terület déli része életmódjának, művészetének, építésmódjának bemutatásában külön érdeklődésre tarthat számot a lakóházak külső és belső falainak festése, pingálása. Az említett öt tájegység már áll, illtve folyik a tervezé­se. Mindnyájan egy közös fennsíkon helyezkednek el. A hatodikat egy mély völgy választja el tőlük. Ezt a völgyet most alakítják át folyómederré, melyben egy kis folyócska csörgedez majd. A partján máris áll egy vízi­malom. A lépcsősmedrű, gyorsfolyású patakok, folyócs­kák mentén ilyenek nagy számban álltak ezen az északi területen. A folyómeder túlsó partján terül el a Kargopol­Onyega tájegység, mely az Arhangelszk környéki Észak földműves kultúráját mutatja be. Az Onyega folyó me­rő Kargopol-Onyega tájegységben

Next

/
Thumbnails
Contents