Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

CSURAKOVA, NATALJA: Az Arhangelszki Állami Faépítészeti Múzeum

7. kép. Szent György-templom, épült 1672-ben (Verhnyetojemszki járás. Versina) homlokzatukkal a folyóra nézve sorakoznak, esetleg délre tájoltak. Itt két öthelyiséges és egy készintes háromhelyiséges ház áll. Az utóbbi meglehetősen ritka forma, egyben jó példája az északi lakóházépítés fejlődésének. Az első letelepülők előbb egy háromhelyiséges házat építettek, majd erre emeletet húztak, később pedig hozzáépítettek még egy háromhelyiséges házat. így megalkották az új lakóházformát. A Mezeny folyó melléki falvak jellegzetes sajátossága volt az úgynevezett gerendás part. A folyó néhol 40 méter magas, meredek partját az olykor 6—8 métert is elérő vízszintingadozás gyakorta elmosta. Ennek megakadályozására az itt élők támfalakat építettek, védve a partot, a termőföldeket, a falvakat. Ezen támfalformák közül mutat be néhányat ez a tájegység. A tájegységben fenntartanak egy helyet a festett homlokzatú háznak is. Errefelé hagyomány volt a házak oromzatának festése. Általában vázában, virágcserépben elhelyezkedő virágok, heraldikus oroszlánok, orrszarvúak, életjelenetek díszítették a házakat. Napjainkat a környéken már csak egyetlen ilyen ház érte meg, de azt tulajdonosa nem hajlandó eladni a múzeumnak. A település peremén két szélmalom áll. A múzeumon átfolyó Korelka folyó partján, a domb aljában áll majd a Tengermelléki tájegység. Itt a tengerparti emberek sajátos kultúráját mutatják majd be. Az itt élők egész életét a tenger töltötte ki, főleg halászatból, bálnavadászatból éltek. Ezen a tájon a földművelés, állattenyésztés gyengén fejlett, elsősorban női foglalatosságnak számított. A férfiak eközben több hónapig távol voltak, nehéz, veszélyes, de jól jövedelmező ten8. kép. 19. századi ház és a támfal részlete a Mezeny tájegységben