Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
NÓVÁK LÁSZLÓ: Egy uradalmi majorság és építményei 1842-ben
4. kép. A 19. század második felében épült, téglakéményes, kemencés lakóház ollóágasos-szelemenes nádtetővel. NÓVÁK László felmérése. Gyoma, 1974. pléhen kívül köröszt vas rúd is van, belől pedig mind a' két ajtó egyik felinn hosszú vas támasztó kapcsosrúd. Van még ezen épületben napkeletrül 12. öl hosszú 5. 'sukk 8 széles lepadolt ökör jászol középütt. A' Délnyugati sarka felé van 36. folyó öl nád karámban 18. darab hasított fenyő." A parton álló tisztiház közelébe is találtak a körösi tanács emberei istállót: „Az előbbi. . . tiszti háztól nyúgot északra egy 12. öl hosszú 3. 1/2 öl széles nádtetejű épület, melyben van napkeletre elrekesztve 2. öl hosszú borjú Istálló a' többi része pedig ló és marha Istálló, Kelről zablával, Északról jáhszollal ellátva. Van rajta két levél ajtó vas sarkokkal és reteszekkel." A majorban marha aklot is építettek, amely „60. folyó öl 4. 'sukos magos dudva garádjával kerítve belőlről pedig fenyőfa korláttal védve szinte korlátos kapuval". A gazdasági középpontban több juhistálló, akol, szárnyék is megtalálható volt. Az egyik: „Egy L. formájú jó nádtetejű 42. öl hosszú, 4 's 1/2 öl széles 21. fenyő oszlopokonn nyugvó mestergerendás életet tartó deszka padlású juhistálló melly assecuralva - melyen van 4. két felé nyíló kapu egyiken 4. erős srófos sarokvas és egy vaskapots, ezenkívül egy kis levél vastoló záros ajtó a' napkeleti sarkon hol belől gráditsos padlásjárás találtatik. Ugyan itt összesen 13. ablak vaskeresztekkel van, Ezen Juh szín előtt Délre 45. öl hosszú 23. öl szélességű kettős közbe hasított fenyő által gyámolított nádjúhszállás vagy karám van. Ennek délnapkeleti sarkához ragasztva van egy 20. öl hosszú 4. és 1/2 öl széles 25. darab négy 'sukos magos faragatlan fenyő oszlopokon, sár gerendán nyugvó, fűrészelt fenyő gerendáju nád és gaz tetejű 9. darab három öles fenyő szelemen gerendát tartó oszlopokra, 's ennek oldala sárral becsapott nádkorczolat. Ez előtt találtatik napkeletre 15. - Délről 18. napnyugatról 15. folyó öl 20. darab hasított fenyő oszlopokkal gyámolított nádkarám. Az Istálló háta megett egy kétoldalú 13. darab hasított fenyő oszlopos 39. folyó öl nádkarám vagy szárnyék." A juhistállók és szárnyékok közelében álló cselédházak mellett újabb hasonló építményt találtak: „Ismét északra nem messze ezen cseléd háztól van egy 21. öl hosszú 9. öl széles földen nyugvó nád tetejes juhszín, melyben van 42. szál öszve támasztott fenyő és ezt két oldalról tartó hat szál fenyő, melyeket 22. darab két öl magos faragatlan fenyő oszlopok tartanak. Ezeken kívül 18. darab merő gerendákkal erősítvék, valamint a' két végén kétfelé nyíló erős srófos vas sarkokkal ellátott kapuk széldeszkákból vágynak, úgy a' végei is deszkássak, - a' Déli oldalán pedig egy vas sarkos levél ajtó van. Ennek napkeleti végénn lévő rossz Juh szárnyékban van 12. fenyő darab." Az uradalmi központon kívül, a határ laposabb részein is álltak juhszínek. A „Szent Mártonyi Tanyák mellett van egy 8. öl széles 20. öl hosszú földön álló közönséges nádtetejű juhszín, melynek merő fenyőbőli horogfájit egy egy felől 14. merő fenyőfa oszlopok tartják, 11. kötés merő fenyők által lévén összeköttetve végei náddal bekorczolva mely mellett van egy L formájú rossz nád szárnyék, mely közt 18. darab fenyő oszlop van egy marha ganéból rakott karám. Van . . . Székesen egy 5. 1/2 öl széles 41. öl hosszú új nádtetejű szegélyű vályog falú juhszín, melynek elejinn két két felé nyíló keleti végénn szinte egy két felé nyíló két két vas húzókkal ellátott kapuk vágynak. 69. faragott 's kötéses gerendákkal elől van rajta 7. vasakkal ellátott kis ablak. Tetején pedig 3. szellőző ablak . . . E megett van egy 5. öl széles 22. öl hosszú oszlopokon álló ó nádfalú káka tetejű avultas juhszín 10. merőbe álló fenyő oszlopokkal 5. merő fenyő van déli oldalán támasztékul vetve mellette van egy rossz szárnyék 20 darab fenyő végre ugyan ottan