Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

NÓVÁK LÁSZLÓ: Egy uradalmi majorság és építményei 1842-ben

5. kép. A 19. század végén épült szoba-konyha-kamra-istálló helyiségekből álló béresház. NOVAK László felmérése. Gyoma-Csudaballa, 1974. egy jól elkészült rovásos kút, két nagy egyik fenyő, másik keményfa vajukkal, ágas, gémustorfákkal. Vasabrontsos vederrel". A gazdasági épületek többsége megőrizte az archaikusabb építési technikát. A vályogfal mellett megtalálható a tapasztott nádfal, amelyet széles körben építettek Alföld szerte is.

9 Előfordul a tőzegfal is, azaz a marhatrágyából vágott, nagyobb méretű, téglány alakú építő elem. Az ebből épített juhólak még napjainkban is fellelhetők a Hortobágyon. (6. kép.)

10 A juhszínek tetőszerkezete is a hagyományosabb építkezési módot őrzik: ágasoszlopon nyugvó szelemengerenda, rajta a horogfa tartotta a nád, gaz vagy káka héjazatot. A ló- és ököristállók építése a rangosabb lakóházhoz áll közelebb: vastag (közel egy méter) falán feltehetően ollóágas-szelemenes, szarufás tetőzetet tartott, amelyet zsindellyel szegett nádtető borított. Az épületek menynyezete is deszkapadlással készült. A gazdasági épületek sorában vannak a disznó- és tyúkólak, s itt említjük meg a magtárat, pincét, vermet, s górét is. A nagy istálló közelében tyúkólak épültek. „Az Istálló Délnyugoti sarkától mintegy 8. ölnyire van egy 12. és 1/2 öl hosszú 3. öl széles nádtetejű, hasogatott fenyővel padlásozott öt ajtajú tyukol melynek a' háta megett két fa oszlopokonn nyugszik egy 'sindel tetejű galambdúcz ehez közel Északra széldeszkából nagy vas szegekkel készült dudva tetejű baromfiól, melytől nyári napnyugatra fekszik egy tégla szivattyús kút, 6. 1/2 öl tölgyfájú vályú mellette fekszik. Szinte itten van fennálló fenyőfa kútágas gémmel és vasszeggel készülve, ostorfa nélkül". A leírt „Tyúkóltól mintegy 10 ölre délre eső bogárhátú két öl hosszú két öl széles dudvával fedett rostélyos ajtajú ryú/:ő/"volt található. Az előzően említett „tyúkól megett völgyben esik 7. és 1/2 öl hosszú 2. és 1/2 öl széles deszka oldalú három közép oszlopon nyugvó fűrészelt fenyőből nádtetőre készült sertésór - jegyezték fel az összeírok. A magtár közelében volt egy másik sertésól: „Van egy 10. öl hoszszú 3 1/2 öl széles dudva tetejű disznó szín, melynek hátulja és oldalai tégla, elöl szinte tégla két oszlopon áll 14. pár szarufával, mit három merőben álló fenyő fa oszlop tart, előtte van dudvából készített kollát. Ettől délre . . . Van egy fa rovásos hitván ágassal 's gémmel ellátott disznó kút, ustorfája kötélen függő. Van rajta két vas abrincsú, 's vasfülű veder mellette van 6 ölnyi hosszúságú fenyő közönséges vályú." A majorban pincék és vermek is voltak. Az első pontban leírt lakóháztól nem messze, a „háztól napnyúgot 's Északnak van egy Gádorjával együtt 11. öl hosszú és három öl széles belől rostéllyal elkerítve levő tégla pincze, őt kéményel fedél nélkül, kétfelé nyíló erős záros és sarkos dupla ajtóval. Ettől napnyugotra esik egy 4. öl hosszú hús szárító és füstölő Goré". Egy másik pince az összeépült fakéményes cselédházak szomszédságában volt: „Ettől Keletre van egy két öl széles öt és fél öl hosszú nád tetejű föld pincze 7. gerendával, deszka padlásolással lejáró grádics, ennek deszkából van, levél ajtajú, van benne 10. horogfa 2. ollófa, ettől Délre egy 2. 's 1/2 öl széles 5. 's 1/2 öl hosszú össze spontolt deszka oldalú avult 'sindelyes tetejű keményfa kötésű tégla lábakonn álló magtár, melynek keleti oldalán 3. fenyőfa támasz van záros levél ajtóval..." Két jégverem is volt a majorban, amelyek következőképpen néztek ki: „az előbbeni ló 's marha istálló megett Délre esik 2. öl hosszú 1. öl széles ásott jeges verem vas sarkos és reteszes ajtóval tégla előzettel." A másik verem a kukoricagóré mellett helyezkedik el: „Az 1° szám alatti lakó ház megett van. 12. öl hosszú 1 1/2 öl széles kukoricza szárral gyéren fedett egyébbiránt fenyőfából