Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BENCSIK JÁNOS: A tokaji pinceházak

megmutatni a mai tulajdonosok, akik tüzelőt, elsősor­ban szenet tárolnak a volt pinceházakban. Végül a Danczkapart alatt egy pinceházat ma is laknak, miután villannyal is ellátták a lakást, televízióval is rendelkez­nek. (1. ábra.) 1. A Váradi u. 11. szám alatti lakópincét utoljára Re­szegi Péter és felesége lakták. A háború alatt községi kondások voltak. Mikor kihaltak belőle, a tulajdono­sok, a szomszéd megvásárolta az örökösöktől. A pince­ház kétosztatú, konyhából és szobából áll. A löszpart­hoz kívül egy lábakon álló, feldeszkázott előtér, félszer csatlakozik, mely a konyha védelmét biztosította. En­nek fedele cseréppel borított. (2. ábra.) A konyha hosz­sza 200, szélessége 160 cm, magassága a legnagyobb ív­nél 178 cm. Itt kell megjegyeznünk, hogy a vájás során alacsony, függőleges falakat faragtak, ezek vállaiból in­dultak ki a viszonylag alacsony ívelésű bolthajtással. Tü­zelőberendezése egy rakott sparhet, a füstöt csővel ve­zették a löszbe faragott sípkéménybe. Jobbról, a falban 35x37x36 cm-es vakablak. A szoba méretei: hossza 250, szélessége 200, magassága 185 cm. A falak mentén, pár­huzamosan két ágy, jobbról az ágy fölött 55x26x25 cm-es vakablak, mely tárolóhely gyanánt szolgált. (3/1. ábra.) A pinceház sorsához tartozik, hogy a jelenlegi tulaj­donos, Góré Józsefné egyenként összevásárolta a szom­szédságban lévő pinceházat, a vele egy haj alatt lévő la­kóházrészt, továbbá vele szemben egy pincével ellátott kisméretű, kétosztatú lakóházat is. így alakította ki vé­gül a Váradi utca elején a még mindig kisméretű telkét magának és családjának. (4. ábra.) 2. A Váradi u. 15. szám alatti pinceház sűrűn cserélt gazdát. Laktak benne Sztankuláék (Baskóról ide költö­zött szlovák család), Beleznay Gyula hentesek, utoljára Sipos Sándorné, egy özvegyasszony. Kétosztatú lakás. A konyha (melyet nem is nevez a tulajdonosa konyhá­nak, mert belső helyiségben, szobában tüzeltek, főztek) méretei: hossza 200, szélessége 210, magassága 196 cm. A szoba hossza 465, szélessége 250, magassága 195 cm. A két helyiséget feketekőből rakott 45 cm széles fal vá­lasztja el, azon egy szemöldökfa, melyen kőfal fekszik. A konyhában 2 vakablak, méretei 44x35x35 cm. Az ajtó magassága 150 cm, szélessége 90 cm. Az egyetlen tűz­hely, a szoba hátsó fala mentén álló berakott sparhet volt. A füstöt a szelelőbe vezették be, s azon keresztül távozott a helyiségből. A fal mentén ágy, s láda, előttük kisméretű asztal állott. Bejárata ma is az utcáról nyílik. Alaposabb tanulmányozás után azt állapíthattuk meg, hogy ebben az esetben egy lakássá átalakított lyukpincé­vel lehet dolgunk. Erre vall a két helyiséget elválasztó, rakott kőfal, továbbá a szoba hátsó falában vájt szelelő, amely füstelvezető kéményként funkcionált. (3/2. ábra.) 3. Táncsics köz 5. szám alatt, Halász Lajosék telkén tulajdonképpen három egymás mellett vájt pinceház ta­lálható. A Gavalla-, a Dudics-, és a Géczi-család tulaj­dona volt, majd kiköltözésük, elhalásuk után vásárolta meg az egyébként egyetlen telken álló pinceházakat a Halász-család. Sajátos pincelyukak ezek, mert befelé haladva három helyiséget foglalnak magukba, s mindig tágasabb teret alkotnak. Az első, löszbevágott térség­nek neve sincs, mérete 175 cm széles, 190 cm magas. Jobbról az ajtó mellett kéménybe csatlakozó csikóspar­het volt. A másik két helyiséget lakták. Az első térben a szülők, a hátsó térben a gyermekek aludtak. Földre terített, deszkával keretezett, pokróccal letakart szalma fekvőhelyek szolgáltak hálóhelyül. A két belső „szoba" együttesen 700 cm hosszú, 250 cm széles. A helyiségek között tapasztott, meszelt paticsfal, azokon (kívül) ajtó, belül ajtónyílás (50-60 cm széles). A másik két pince­2. ábra. A Váradi u. 11. szám alatt lévő pinceház alaprajza és hosszmetszete

Next

/
Thumbnails
Contents