Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALÁZS GYÖRGY: Debreceni szárazmalmok a 18-19. században

8. kép. Bakos-féle malmostelek a Nagy-Csapó és a Kigyó utca között, DÁL IV.-. B. 1109/1 55.1300/856. avagy léptékhelyes helyszínrajz. Ezeken túl találunk építési engedélyért beadott rajzokat is. Ilyen az 1807ben készült rajz, mely egy Kádas utcai malmos telket ábrázol lakóházzal, új toldalékkal, s két szárazmalmot - egy lisztelőt, s egy kásacsináló malmot -, valamint egy kása rostáló kamrát, s egy istállót. A régi épület tégla falazatú, a malomházat a lakóházzal boltozatos tornác köti össze.

28 (10. kép.) A levéltári rajzok kétségtelenül legértékesebb részét képezik ezek az Építészeti Bizottsághoz benyújtott engedélyezési tervek. Debrecenben ugyanis a 18—19. század fordulói nagy tűzvészek miatt az építkezést kordában tartandó, 1804-ben a város tanácsa Építészeti Bizottságot hozott létre, melynek feladatát a következőképpen határozták meg: „Valaki a' városon kisebb vagy nagyobb akárminemű új épületet akar tétetni, vagy a'már meglévő épülettyét megnagyobittatni, tartozik azt a Magistratusnak előre idejében bejelenteni, hogy azt a'Magistratus az Építésre vigyázó Deputatió által megvizsgáltathassa. Aki pedig nevezetesebb új épületet akar tétetni, tartozik annak Rajzolattyát is a'fellyebb ki tett végre jó előre a'Magistratusnak bemutatni."

29