Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALÁZS GYÖRGY: Debreceni szárazmalmok a 18-19. században

9. kép. Kardos László malmos telke a Kétmalom utcában, DÁL Dvt ir. 8848/1855. Ezen rajzok egy része megmaradt, a hozzájuk csatolt iratanyaggal együtt, ebből mutatok most be néhány malomrajzot. Elsőként Povolny Ferenc által 1813-ban „Az újonnan Épülendő Tóczói hármas járó Pitle malom, az ahhoz szükséges Szárazmalommal együtt" feliratú tervét.

30 Nem tudni, megépült-e a Povolny Ferenc által javasolt terv alapján a malom, midenesetre érdekes a szárazmalomszerű meghajtószerkezet, mely a vízimalom kerekei meghajtásához szükséges vizet húzta fel egy kútból. (11. kép.) Érdekessége, hogy nem az eddig ismert, ún. „alföldi típus"; rokonságot a mekényesi szárazmalom, illetve a rónaszéki sóőrlő malom alulhajtós meghajtószerkezetével mutat.

31 1840-ből egy másik típusú szárazmalom terve maradt ránk, melyet Gram Sylvester ur, a „Nagy Péter-fiai Serház árendátora" építtetett az elavult szárazmalom helyébe, mint írja: „egy uj Pitle és Daráló malmot", kerékházzal. Érdemes idézni a tervezés körülményeit: „Építő mester Povolny Ferencz, és erőművész Öhlacher urakat fel szollitván, hogy az én kölcségemen felmenvén Pestre, az ottani serfőzőkben található s e különös mesterséggel készült malmokat vizsgálnák meg, s ahhoz képest mint Művészek egyetértőleg itt helyben az én részemre is egy olyan alakítású malmot mentül elébb készítenének . . ."

32 A malom rajzáról kitűnik, hogy ez sem a közvetlen áttétellel hajtott alföldi típus: a meghajtószerkezet két fekvőtengely segítségével adja át a forgómozgást a két őrlőszerkezetnek. (12. kép.) Ilyen típusú malomról is többről tudunk, SISA Béla, KOMÁROMY József, BODGÁL Ferenc közöl ilyen terveket, valamint GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH János említett könyvében is találunk egy hasonló szerkezetű malomrajzot.

33 Ezek közül a SISA Béla és a BODGÁL Ferenc által közöltekről kiderül, hogy ugyanannak a tervnek változatai, a jászberényi malom pedig nem lisztelő. Ilyen rendszerű viszont egy napjainkig megmaradt szárazmalom, melyet 1964-ben DOMONKOS Ottó Csapod községből vásárolt meg a soproni Liszt Ferenc Múzeum számára.

34 Az előbbi sörházbeli malom után lássunk egy olajütő malmot is. Telegdi Kovács László maga tervezte olajmalmát, melyet a malmos telkére felépíteni szándékozott. A helyszínrajzon túl (13. kép.) fennmaradt ezen épületnek az alaprajza is, a gépészeti berendezések alaprajzával együtt, melyen a hajoló, zúzó, pörkölő és a prés, valamint a kőpad metszete, áttételi megoldások is feltűnnek, s az épület részletes ácsszerkezetének rajza. (14. kép.) Az Építészeti Bizottság - az olajütő céh sugallatára, s kifogásaira tekintettel - több oldalról megkívánta vizsgálni az újonnan építendő épületet: „1° Az olajütő malomnak alkotását, szerkezetét és gépezetét ha nem gyári természetű-e? 2° Kivántaték-e nagy tüzelés az olaj ki állításához? Mivel történik a tüzelés, és hogy az nem okoz-é elszenvedhetetlen kellemetlen kigőzölést? 3° Saját maga részére ütteti-e az olajat? vagy azzal üzérkedni kivan? 4° Az engedélyezett olaj ütő malom nem ütközik-e öszve az olajütő czéh szabályaival, vagy az 1832

k évben november 10

k hozott Tanácsi tiltó határozattal, mi szerént az olajütés a város kebeléből ki tiltatott?" A Bizottság kivizsgálván a malmot, következőket írja: „A kérdéses malom belső alkotása, és egyszerű gépezete azonban mégis nagy szerűségénél fogva, mennyiben napjában 2 ló erejével 400 iczényi olaj termeltetik gyári természetűnek mutatkozik. A malom ház szilárd anyagokból épült, és cseréppel van fedve-, belső szerkezete egy malom sátor, melly mellé egy fent álló, és könnyen forgásba hozható kerék segedelmével az erő annyira ki fejtetik, hogy ez által mind a Garatba őrlés végett berakott olaj magok, csendesen a hajaló kövek alá szabályosan lefolynak, mind pedig a daráló kő folytonos egyenlő forgása által az olaj magvak megdaráltatván, az arra vasból készült edényekbe a nagy szerű Cylinder formájú sajtó nyomása által az olaj részek az alája helyezett edényekbe minden emberi kéz segedelme nélkül lefolynak - s ebből áll, és illyen mind a Gépezet, mind pedig az olaj ütés processusa." Telegdi Kovács László folyamodásában többek között a következőket írja: „Az épület - mint bármelly rendes épület - szilárd és rendes téglafallal, és cseréptetővel fedve lesz építve, melly téglaépületnek hossza 13 öl, szélessége 8 öl lesz, ahhoz mért magasságú tégla fallal és cseréptetővel. A malom olajra csak a téli hónapokban működik, minthogy csak akkor van napraforgó, kender és egyéb olajmagvak ideje, s találkozik ki olajat kíván készíteni, a többi hónapokban mint liszt malom lesz használható. ... Ha a szappanfőzés, gyertyamártás, tímárság sat. űzhetése ki nincs a város kebeléből zárva, - pedig ezen mesterségek ugyan érezhető szaggal járnak, s az udvaron, s holmi rosz épületekben űzetnek - akkor az olaj készítés, melly semmi