Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

SABJÁN TIBOR: Kívülfűtős kemencék bontási tapasztalatai

Sabján Tibor KÍVŰLFŰTŐS KEMENCÉK BONTÁSI TAPASZTALATAI Sorozatunk második részében kívűlfűtős szobai kemencék bontási tapasztalatait tesszük közzé. A kályhákról írt első tanulmányunkhoz hasonlóan itt is egy határozott tematikai keretben szeretnénk konkrét tüzelőberendezések bontása által nyert technológiai és történeti ismereteket tárgyalni, elemezni. Míg a kályhák formája, külalakja az idők folyamán alig változott, addig a kemencék használata több átalakítást és átépítést is megengedett, ezért itt több építési periódust tudunk bemutatni. A kemence építése is különbözik a kályháétól, elsősorban az építési segédszerkezetek használata révén, melyek a kemence elkészülte után megsemmisülnek, de lenyomataik alapján rekonstruálhatók. Ezek bemutatásával az építés munkamenetét is megismerhetjük, jelentősen gazdagítva ilyen irányú ismereteinket. 1. Cserépkemencék a) Hajdúbagos, Lenin u. 117. sz. 1986-ban szoba-konyha-szoba-kamra-tornác alaprajzú lakóházat bontottunk le Hajdúbagosor\.

x (1. kép.) A tornác végében lévő kamraajtó szemöldökén talált felirat szerint az épület 1835-ben épült. Története folyamán kevés átalakítást végeztek rajta. Első szobai kemencéjét a század első évtizedeiben bontották le, szabadkéményes konyháját az 1920-as években modernizálták. Az alulról nyitott szabadkéményt boltozattal zárták le, a kemenceszájak előtti részeket pedig köpenyfallal választották el. A konyha így teljesen füstmentessé vált. Valószínű, hogy korábban a kémény alatt körbejárható középpadka, úgynevezett szabadkonyha volt. A bontás során derült ki, hogy az épület rakott sárfalakkal épült. Sárból készültek a tornác vaskos boltívei is, melyeknek belsejében gerendákat találtunk.

2 A hátsó szobában sokszögletes, padka nélküli boglyakemence állt, melyet fehérre meszeltek. A tört vonalvezetésű lábazat élei kifelé dőltek, míg a kemence teste ívesen befelé hajlott. (2. kép.) A bejárati ajtó melleti részen a lábazat és a kemencetorok találkozásánál kisebb padkaszerű rész volt, amelynek szabálytalansága a torok felső pereménél is látszott. A kemence és a fal között viszonylag keskeny sut (23 cm) húzódott. A kemence alakja nem volt szimmetrikus, a fal felőli oldalak erősebben befelé hajlottak. A kemence ovális tetejét keskeny párkány koszorúzta. A kemence bontását a külső tapasztás lefejtésével kezdtük. Ekkor láthatóvá vált a kemence fala, melyet 1. kép. A hajdúbagosi lakóház alaprajza bontáskor (A tanulmányban szereplő rajzok SABJÁN Tibor munkái)