Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Tűzhelyek a Káli medencei házban

21. kép.Benyílóba épült katlan, Köveskál, Tobán u. 2., 1985. A konyhai kenyérsütő nagy kemence hasáb- vagy kocka alakú. Előbbi 1,4-1,5, utóbbi 0,9-1 m magas. A konyha hátsó falánál középen vagy az egyik sarokban állt. A füstöskonyhákban a konyha bal sarkában, magas, széles, elejét és oldalát körülfutó padkán állt. Erről a padkáról fűtötték a szobai cserépkályhát is. A szabadkéményes konyhákban az alacsonyabb, legtöbbször padka nélküli kemence középen helyezkedett el. A mászókéményes konyhákban a kemence ismét a konyha bal, vagy jobb oldalára, a mászókémény mellé, vagy a bő kémény alá került. A kemencék ilyen elhelyezésében természetesen előfordultak kivételek. Agyagból, századunkban már vályogból és téglából építették. Favázas agyagkemence volt 1920-ig Kővágóörsön Bárány Imre füstöskonyhájában: „A kemence a bal sarokban volt, sárból. Az egész konyhában körben pocik volt, bal oldalon rajta a kemence. Fakarikák voltak leverve, annak a közei voltak besározva. A két-három ujjnyi vastag fák 10-15 cm-re voltak egymástól, erre jött kívül is belül is az agyagtapasztás. A fákat nyersen kellett felhasználni, hogy félkör alakban meghajoljanak. Jó araszos, 20-25 cm vastag fala volt agyagsárból. A poca (padkája) 80 cm magas volt, földből, kőből, besározva, meszelve. A Balatonból hoztak Csuk területéről (ma Révfülöp) kocsival fehér sikálóföldet, azzal sikálták a füstöskonyha falát, a kemencét, a tűzhelyeket is. A kemence oldala kívülről domború, a teteje lapos volt, itt tökmagot szárítottak. Hat kenyér fért bele, 40-50 cm hosszú sütőfával tüzeltek benne." Özv. Antal Istvánné füstöskonyhájában 1923-ig volt meg a bal sarokban a favázas, vesszővel befont és agyaggal kívül-belül betapasztott nagykemence, amelybe 11 kenyér fért. Elbontása után az udvarra építtettek kemencét. Mindszentkállán Dömötöri Károly (sz. 1896) beszélt a favázas, csádévázas agyag kemencékről: „Kenyérsütő kemence volt a konyha közepén. Csádé, erdei vékony fa volt a váza. A fa vázat fönn összekötötték dróttal és kívül-belül 4-5 ujjnyi vastag polyvás sárral besározták. Az első kenyérsütésnél kiégett a kemence. A csádé - 4-5 cm vastag ágfa, cserfa, tölgyfa - 7-8 cm-re volt egymástól. A kemence letéglázott alja körülbelül 40 cm magasan volt. Gyerekkoromban még csádévázas volt a kemence, férfiak csinálták. A teteje domború volt, akkora lapság volt rajta, hogy egy 50-^60 cm széles mosófazék elfért rajta kenyérsütéskor. 140 cm magas volt. A tégla kemence lapos tetejű, szögletes volt. Szent Imre-pusztáról 1913-ban jöttünk be a faluba lakni árendás házba, Páhi Lászlóhoz. Itt a füstöskonyhában még régi csádévázas kemence volt." Mindszentkállán a Tanács-köz 5. sz. ház füstöskonyhájában a jobb sarokban vesszővázas, hasáb alakú kemence állt, kőalapon, két oldalán padkával.

27 Kékkúton Egyed Kálmánná füstöskonyhájának jobb sarkában agyagkemence áll. Két oldala mellett húzódó padkája 50 cm magas, 46 cm széles. A kemence szélessége 145, hossza 175, magassága 83 cm. Felfelé keskenyedik, teteje csupán 116 cm széles. Görcs Ede házánál a második rész füstöskonyhájában, a jobb sarokban agyagból készült kemencét használtak 1961-ig. 25-30 cm vastag falát polyvás agyagból rakták, tetejét keréksínhez hasonló vasak tartották, hogy a nyers agyag kiégetés előtt be ne roskadjon. Magassága 1,5-1,6 m volt. Körülötte két oldalt 40 cm széles, 60 cm magas padka futott, ahol ültek is. Agyagkemencét Köveskálon özv. Hegyi Ferencné füstöskonyhájában ma is láthatunk. A kocka alakú, HOx 120 cm alapterületű, 90 cm magas kemence a konyha hátsó falánál középen áll. Falvastagsága 30 cm. Négy kenyér és egy pompos fért bele. A pompos másfél kilós kis kenyér, amibe a dagasztóteknő oldaláról lekapart tésztát is beletették.

28 A Sebestyén Zsigáné-féle ház konyhájában, a jobb sarokban a mászókéményhez hasáb alakú kemence kapcsolódik. Kővágóörsön a Tobakkúria hátsó konyhájának közepén állt a kocka alakú kemence, ajtaja előtt csupán a sütőlapát feltámasztására szolgáló keskeny, rövid padkával. Ugyanígy helyezkedik el a kemence a Temető u. 1. sz. ház szabadkéményes konyhájában. 110 cm széles, 130 cm hosszú, 100 cm magas, előtte keskeny padka húzódik. Az alacsony kemencék előtt gyakran egy gödör, őttőlik volt, a fűtő, kenyeret bevető asszony ebben állt.

29 Deszkaajtóval takarták le a lyukat kenyérsütés után. A magasabb kemencék alja 50-90 cm-re feküdt a padlószinttől. Építésükkor 50-90 cm magas kőfalat raktak a kemence talapzatául, amit földdel, aprókővel töltöttek be, és letégláztak. A tégla szélességével egyező fallal beboltozták a talapzatot. Minden sornál egy kicsit beljebb tették a tégla felső részét, az alját meg is faragták a boltozat építésekor. A kemence tetejét végül beékelték egy alul megfaragott téglával. Az oldalát felfalazták téglával a boltozat tetejéig, a felfalazást téglaforgáccsal és földdel töltötték be. A kemence tetejét letéglázták vagy vályoggal rakták le. Végül kívül bevakolták vagy betapasztották a kemencét. Belül a kőműves építés közben a téglafugákat bekente, hézagolta. Jó minőségű