Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Tűzhelyek a Káli medencei házban

22. kép. Takaréktűzhely-kombinát a kemence előtt kenyérvető lyukkal, Mindszentkálla, Rákóczi tér 18., 1983. 23. kép. Takaréktűzhely-kombinát, Kővágóörs, Jókai u. 88., 1982. tégla kellett a kemenceépítéshez, a hibás téglát nem rakták be, mert úgy tartották, hogy az gyorsan elég. Balatonhenyén a kemence aljának tapasztásába az agyaghoz a kovácsműhelyből hozott vasport (vassalakot) is kevertek. Úgy tartották, hogy ez jobban felforrósodik. Köveskálon Hajba Lajos (sz. 1900) így beszélt az 1930-as évében a füstöskonyhájukban használt kemencéről: „Vályogból volt a kenyérsütő kemence botra felrakva. Kívülről négyszögletes volt, belül boltozott, félbót. Előtte 35-^10 cm magas pocik. A kemence alját egy arasz vastagon vasszarral, a kovácsszén salakjával terítették le, lesulykolták, majd 4 ujjnyi vastagon polyvás sárral betapasztották. Az elején két lyuk volt, ott jött ki a füst. Öt kenyér és egy pompos fért bele." H. CSUKÁS Györgyi említi, hogy Kővágóörsön a helyben található „sós-követ" kemencék alapjának is szívesen használták, jól sült rajta a kenyér.

30 Köveskálon Kövesdi Károlyné eredetileg szabadkéményes konyhájában a hátsó bótszoba felőli sarokban egy magas, hasáb alakú kemence áll. Az I. világháborút megelőző években téglából épült kemencébe 9 kenyér fért. Balatonhenyén özv. Székely Józsefné konyhájában kocka alakú kemence található. Alapterülete 112x150 cm, magassága 110 cm. Ajtaja elé csupán a kenyér bevetésekor a sütőlapát tartására szolgáló, 14 cm széles, 36 cm magas padkát építettek. Mindszentkállán Cséri Flórián szabadkéményes konyhájában a két világháború közötti időszakban téglából épült, kocka alakú kemence volt, amibe 9 kenyér fért. A Hoffmann-testvérek konyhájában az 1880-as években épült takaréktűzhely sárgamázas csempéiből rakattak kocka alakú kemencét az 1930-as években (Tanács-köz 9.). Nagy Ernő mindszentkállai kőműves rakta a kemencét, amelynek belseje téglaboltozat, alja tégla, kívül a régi tűzhely csempéivel borított. Alapterülete 122x144 cm, magassága 142 cm. Hét-nyolc nagy (3-4 kg-os) kenyérre méretezték. Kővágóörsön Gellei Erzsébetnél kocka alakú, téglából épült kemence található. Alatta kiscsibék, kislibák tartására szolgáló üreg van. Szalay Ferencéknél a téglából épült, kocka alakú kemence alapterülete 120x149 cm, magassága 103 cm. Figyelemre méltó a megőrzött régi konyhai kemence dr. Rohály Gábor nyaralójában. A füstöskonyha bal sarkában áll. Hasább alakú, alapterülete 132x160, magassága 157 cm. A kemence előtt emelkedő padka szélessége 35, magassága 75, hossza 170 cm. 14 cm átmérőjű füstlyuka az oldalán, közvetlenül a kemence feneke fölött található. Megőrizték a kocka alakú nagykemencét Szomjas György nyaralójának szabadkéményes konyhájában is. Papp Károlyék korábban szabadkéményes konyhájában is ott áll a jobb sarokban az 1930-as években épült, kocka alakú kenyérsütő kemence. Téglából épült, 5-6 kenyér fért bele. Bárány Gábornál 1948-ban bontották el a konyhai kemencét, majd 1952-ben a ház végéhez kocka alakú, kenyérsütő kemencét építettek. Kékkúton Borbély Rozália eredetileg nyitott kéményes konyhájában középen kocka alakú, kenyérsütő kemence állt. A kemenceajtó előtt kb. 40 cm széles padka volt, a sütőlapátot erre tették. A padka előtt a konyha földpadlójában lyuk volt, a kenyeret abban guggolva vetették be a kemencébe. A konyhai kenyérsütő kemencét nagy kemencének is nevezik, szemben a mellette vagy fölötte lévő kiskemencével. Területünkön a kiskemencéket a sütővel rendelkező takaréktűzhelyek múlt század végi megjelenése előtt használták. Elsősorban tészták sütésére szolgáltak, de ha gyorsan akartak egy-két kenyeret sütni, akkor ebben sütöttek. Könnyebb volt befűteni, kevesebb tüzelő kellett hozzá. Két-három kenyér, vagy 3 tepsi tészta fért bele. A kalácsot nagy tepsiben sütötték benne patkó alakúra hajtva. Rétest, hájastésztát, pogácsát, kuglófot, édes perecet sütöttek benne. A HERMAN Ottó hagyatékban három kővágóörsi rajz is található a századfordulóról.

31 Közülük az egyik szabadkéményes konyhát ábrázol. A középen helyet foglaló nagykemencétől balra e rajzon is ott látjuk a magas kiskemencét, alatta üreggel, tőle balra a tüzelőpadka végébe épített katlannal. Hasonló elhelyezkedésű és alakú nagy- és kiskemence rajzát közölte egy kővágóörsi füstöskonyhából 1902-ben JANKÓ János.

32 Köveskálon Mohos Károly ezt mondta 1938-ig szabadkéményes házuk kemencéiről: „Középen nagykemence volt, mellette a kiskemence. A nagykemencében a kenyér sült, a kiskemencében tésztát, pecsenyemalacot sü-