Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
LUKÁCS LÁSZLÓ: Tűzhelyek a Káli medencei házban
Csombó-házban (Petőfi u. 6.) ma széles (80x64 cm) mászókémény található. Kővágóörsön a felsoroltak (Salamon-, Duchon-, Gombos-, Barla-ház) mellett özv. Szilágyi Jánosné házában ma is mászókémény található. A házat 1913-ig egy idős evangélikus papné bírta. Ekkor már mászókéményes volt. Az egykori füstöskonyhás házak közül Bárány Imréé 1920. özv. Antal Istvánnéé 1923, Egyed Lajosnéé 1953 óta mászókéményes. Somogyi Kálmán házában (Ady u. 26.) a szabadkéményt 1965 körül bontották le, akkor építettek mászőkéményt. Kékkúton Görcs Ede házán kívül Mohos Irma és Mohos Józsefné 1901-ben épült háza (Fő u. 57.) ma is mászókéményes. Tüzelőberendezések A tüzelőberendezés szempontjából a füstöskonyhás és a szabadkéményes házak között csupán a füsttelenítésben volt lényeges különbség. Azonos tüzelőberendezéseket (nyílt tűzhely, nagykemence, kiskemence, katlan, cserépkályha) találtam mindkét háztípusban. Az alábbiakban elsősorban a terepmunka során felderített tüzelőberendezéseket mutatom be. 17. kép. Kemence a korábban szabadkéményes, ma mászókéményes konyhában, Köveskál, Fő u. 24., 1981. 18. kép. Mászókéményhez kapcsolódó konyhai kemence, Köveskál, Városkút u. 22., 1986. Nyílt tüzelőberendezések A nyílt tűzön való főzés helye a tüzelőpadka (tűzhely, pocik) volt, amely agyagból, vályogból épült. A konyha szoba felőli falánál, a cserépkályha fűtőnyílása előtt helyezkedett el. Általában 1 m magas, 0,8—1 m széles és 2 m hosszú volt. Oldalfalának építésekor felrakták a követ p ódiumszer űen, betöltötték földdel, vagy üresen hagyták. Ha üres volt a tűzhely alja, akkor abban tavaszszal kiscsibéket, kislibákat tartottak, ősszel libákat hizlaltak. A tűzhelyen cserépedényekben főztek parázson. Használták a tüzikutyát és a vaslábat is. A cserépfazekak mozgatása a vasból készült, kétágú fűtővillával történt. 23 Ennek egyik ágát az edény fülébe akasztották, másik ágával az oldalát támasztották meg. Cseréptepsiben rétest is sütöttek a tűzhely parazsán. Itt készült a kürtősfánk (durungfánk) is. A tűzhely parazsa fölött, vasállványra állított durungfánksütőn forgatott tésztát sütés közben zsírral öntözték. Télen gyakran a cserépkályhából a tűzhelyre húzott parázson főztek. Balatonhenyén Mátyás Károlyéknál 1920-ig még az 1918-ban odakerült menyecske, Somody Vilma is a nyitott tűzhelyen főzött a szabadkéményes konyhában: „A katlan végénél a sarokban tűzhely volt sárból, 80 cm széles, 80 cm magas volt. Ezen cserépfazékban főztek, a vaslábra totyosat, laposfenekű fazekat tettek. Amelyik nem volt totyosíazék, azt a parázs mellé tették. A napám anyja, Gyenis Mózesné még egész életében nyitott tűzhelyen főzött. Két évig még én is azon főztem, 1920-ban csináltattunk vas csikótűzhely et." Özv. Székely Józsefné füstöskonyhájából 1946 után hordták ki a tűzhelyet. Tavasszal a tűzhely alatti üregben tartották a kiscsibéket. Mindszentkállán a Tanács-köz 5. sz. füstöskonyhás házban a szobai cserépkályha fűtőnyílása előtti kis kőpadkán főztek. 24 Kővágóörsön Gellei Erzsébet szabadkéményes konyhájában ma is látható a kőből épült tüzelőpadka. Alatta boltozatos üregben tavasszal kiscsibéket,
