Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Tűzhelyek a Káli medencei házban

máskor tűzifát tartottak. Szomjas György szabadkéményes konyhájában eredetileg mindkét oldalon tüzelőpadka volt. A jobboldalit elbontották, a baloldali ma is látható. Dr. Komjáthy Attila szabadkéményes konyhájában a jobboldali tüzelőpadka maradt meg. A tüzelőpadkával azonos anyagból épített katlanban vas- vagy rézüstöt használtak. Vasüstben főzték a krumplit a disznóknak, bélzsírból és más zsiradékból lúgkővel szappant főztek benne. Rézüstben nagymosáshoz vizet forraltak, disznóöléskor kukoricakását főztek benne hurkának, itt főzték a disznósajtnak valót, kövesztették a szalonnát, sütötték a zsírt. Lekvárt és paradicsomot is főztek a rézüstben. Köveskálon Németh Lajos eredetileg szabadkéményes konyhájában ma is megtalálható a katlan. Balatonhenyén özv. Bende Józsefné konyhájában 1936-ban bontották el. Kővágóörsön Gellei Erzsébetnél a tüzelőpadka külső végébe kőből épült a ma már romos katlan, egyszerű üstlyuk ajtó és hamulyuk nélkül. Szalay Ferencnél a katlan téglából épült, kocka alakú. Alapterülete 90x69 cm, magassága 64 cm. Üstlyuka 38 cm átmérőjű. Szomjas Györgynél a katlan a baloldali tüzelőpadka végébe, a konyha bal sarkába épült. Dr. Komjáthy Attilánál a katlan a tüzelőpadka végében, a konyha jobb sarkában található. 19. kép. A mászókémény bádogajtaja 1887-ből, Köveskál, Fő u. 27., 1983. Kemencék A balatonrendesi árendásház konyhájában 1827-ben a .,kementzét tűzhelyestül minthogy hitványok" 5 forintra becsülték. Füstöskonyha volt, mivel 5 gerendáját és deszka födémét is felbecsülték. Szabadkéményes konyhához, a kéményt tartó boltozat miatt, nem kellett volna 5 gerenda. A „konyha ajtót szárfástól, ajtóstól, négy vas sarokkal, pléjével együtt" 7 forintra értékelték.

25 Négy sarkon csak a kettős, felezett ajtó foroghatott, amelynek felső részén a füst nagy része is távozhatott. 1873-ban a köveskáli Győrffy-malom konyhájába építettek kemencét és katlant: „250 db vájogot vettem, ennek Monoszlóvui haza szállításával együtt fizettem 2 Fr. 50 kraj. Egy új kemence és ujj katlan rakásáért fizettem 2 Fr. A kementzéhez agyak vivésér fizett - 60 kraj. A rosz kementze kipusztétás és az ujj megrakásánál két napszámot fizettem - 80 kraj."

26 Ez a kemence és a katlan tehát már vályogból épült. Az agyagot a vályog felfalazásához szükséges agyaghabarcs készítéséhez, illetve a kemence és a katlan betapasztásához használták fel. 20. kép. Benyílóba épült kemence, Köveskál,Tobánu. 2., 1985.