Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Tűzhelyek a Káli medencei házban

15. kép. Kemence a szabadkéményes konyhában. Kővágóörs, Ady u. 12., 1983. 16. kép. Téglából épült szabadkémény a padláson, Balatonhenye, Kossuth u. 101., 1986. katlan füstjének kályhacsővel történő padlásra vezetése. Szabadkéményes konyha esetében ilyen átmeneti megoldás volt az, amikor a takaréktűzhely, kemence, katlan füstjét kályhacsővel magasan a kéménybe vezették. A konyha füstmentességének elősegítését szolgáló átmeneti forma az is, amikor a tüzelőberendezés a konyhából leválasztott külön helyiségbe, a benyílóba épül. Ezt a megoldást Köveskálon a Győrffy Lajos-féle félig romos házon tanulmányozhattam (Tobán u. 2.). Itt a konyha bal oldalán a kocka alakú kemence szélességének megfelelő kis helyiséget, benyílót választottak le. A kemence a benyíló külső felébe épült, ajtaja a benyíló belső felébe nyílik, innen fűthető. A benyíló belső fele egyúttal közlekedő is a konyhából az éléskamrába. A benyíló külső fele, tulajdonképpen a kemence fölött szabadkémény van, amely kívül nagyon szép, boltozatos kéményfejben végződik. A benyíló belső fele és a konyha többi része dongaboltozatos födémű. Ehhez csatlakozik a kemencéhez, a benyíló falába, falfülkébe épített katlan füstjárata is. A katlan a konyhából fűthető, üstje a falfülkén keresztül a konyhából érhető el. Ezzel a megoldással a konyha szinte teljesen füstmentessé vált. A tüzelőberendezések füstlyukakkal együtt egy külön helyiségben, a benyílóba kerültek, amely fölé a szabadkémény borul. A szabadkémény lezárásával ugyancsak átmeneti forma alakult ki. Megmaradt a padláson gúla alakban szűkülő szabadkémény, de a konyhában középen ajtóval ellátott téglaboltozat vagy gerendás deszkafödém került alá. A régi és átmeneti tüzelőrendszerekhez képest új formát a zárt mászókémény megépítése jelentette. A szabadkéményes konyha esetében ez a szabadkémény és a szabadkéményt tartó boltozat lebontásával járt együtt. Területünkön az eddig ismert legrégibb mászókémény Köveskálon id. Bőczi Károlyné házában található (Fő u. 27.). Pléh ajtaján az 1887-es évszám olvasható. A házat ebben az évben építette egy pékmester. A mászókéményhez alul kenyérsütő kemence kapcsolódott, föléje a kőműves kétsütős, kétplattnis, vaskereskedésben vásárolt sporhejtet rakott téglából. Az új épület mögött megmaradt egy régi kis füstöskonyhás ház, ahol a későbbi tulajdonos, Győrffy Lajos cipészműhelye működött. Mászőkéménnyel épült Fábián Zsigmond egykori háza is (Henyei u. 58.). Győrffy Kálmán házánál (Fő u. 40.) a korábbi tulajdonos, Szalay Sándor az 1906 körüli átalakítás során építtetett az addig füstöskonyhába mászókéményt. A ház csipkefalán az 1906-os évszám az átalakítás idejét jelzi. Mohos Károly Kert utcai, eredetileg szabadkéményes házába 1938-ban építettek mászókéményt. Balatonhenyén az említetteken (Böde-, Madár-, Kenessey-ház, özv. Székely Gyuláné háza) kívül mászókéményt találunk özv. Bende Józsefné konyhájában. A házat 1900 körül építették át, a mászókémény is valószínűleg ekkor készült. Takács Károly és Szöllőskei Károly kettes közös udvarban épült házában (Kossuth u. 141143.) korábban mindkét házrész füstöskonyhás volt, ma mászókéményes. A Papp Béláné-féle ház (Kossuth u. 95.) eredetileg szabadkéménnyel épült, ma mászókéményes. Mindszentkállán korábban a füstöskonyhás