Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Tűzhelyek a Káli medencei házban

nosoktól fa osztás alkalmával beszedetni . . ,"

13 Kővágóörs község a tulajdonában levő épületek kéményeit már ezt megelőzően is kéményseprővel tisztíttatta: „1843. dec. 4. Kémén Söprőnek az alsó mészáros lakó ház kéménye tisztittásáért 15 xr."

14 Monoszlón is kéményseprő tisztította a községi és az egyházi épületek kéményeit: „1842. 23-dik januári, az kémén Söprő Májiszternek a' nemesség vendég fogadójja kéményéért adtam 1 Ft 30 xr."

1? Ugyancsak a monoszlói bíróláda őriz egy nyugtát, amely azt bizonyítja, hogy 1843-ban Bauer Antal sümegi kéményseprőmester tartotta rendben a községi épületeket.

16 Az egyházközösség gondnoki számadásaiban is szinte minden évben számoltak el a „parochialis házak" (a paplak és az iskolamester háza) kéményeinek tisztításáért kifizetett pénzt. Például: „1846. feb. 24. Kémény seprőnek parochialis házak kéménye tisztításáért fizettem 3 Ft."

17 A kémény nélküli, füstöskonyhás, zsúp- és nádtetős házak nagy számával magyarázhatjuk, hogy a községek tisztségviselői között még századunk elején is ott találjuk a korombírót. Tűzrendészeti feladatainak ellátása során a korombíró bizonyos időközönként végigjárta a füstöskonyhás házakat. A tűzhelyek jó karbantartására, 7. kép. A tornácról nyíló padlásfeljárat füstnyílásul is szolgál, Kővágóörs, Rákóczi u. 10., 1984. tisztaságára ügyelt. Elfogadott norma szerint a tűzhelyeket és a konyhát évente két-három alkalommal kellett meszelni. A kemencék belső tapasztását kicsi öregasszonyok végezték. Ellenőrizte a korombíró a padlás tisztaságát is. A füstlyukon keresztül a padlásra tóduló füst, korom a zsúp vagy a nád héjazaton, a tetőszerkezeten vagy a padlás tapasztott földjén rakódott le, fokozott tűzveszélyt okozva. Ezért a padláson összegyűlt kormot a ház tulajdonosának időközönként le kellett takarítani. Ha az ellenőrzés során a korombíró nem találta rendben a házat vagy a tüzelőberendezést, akkor zálogot kért vagy zálogot vett. Rendszerint a konyhában található tárgyak, edények közül vitt el valamit zálogba. Jelezve ezzel azt is, hogy a füstöskonyha tisztaságáért elsősorban a gazdaasszony a felelős. A zálogba vitt tárgyat az észlelt rendellenesség kijavítása után kapták vissza. Ha egy bizonyos ideig nem váltották ki a lefoglalt tárgyat, akkor azt a község áruba bocásthatta. A köveskáli, 19. század eleji borbírói számadásban két alkalommal is feljegyezték a korombíráknak adott 2, illetve 3 icce bort.

18 Monoszlón 1839-ben: ,,a' Korom Bírák Pintér Jánosné eránt Panaszt tettek, hogy Kementzébe egy marok pazdorgyát találltak, és az tüzellés fölött szároz fákot tapasztaltak. Melyért Pintér Jánosnét meg hivattuk, és Büntettettlen el bocsátván meg intettük; - a büntetés többszöri hiba tételre halasztatott."

19 Szabadkéményes füstelvezetés A szabadkéményrői BÁTKY Zsigmond megállapította, hogy az „nyugati eredetű füstelvezető készség", amely „német földről került hazánkba, elsőbb persze csak úri lakainkra, aztán parasztházainkra is."

20 BARABÁS Jenő kutatásai nyomán tudjuk, hogy a szabadkémény korai elterjedésének fő központja a Kis- és a Nagyalföld, ahol kezdetei a népi építkezésben már a 15-16. században feltételezhetők. Általánossá válása után a Kis- és a Nagyalfölddel szomszédos, eredetileg nem szabadkéményes területekre erősen benyomult.

21 Ugyancsak BARABÁS Jenő szerint a füstöskonyhás házvidék „bolygatatlan övezetében a kémény a történeti anyagban csak az úri épületeken jelenik meg".

22 Utóbbi megállapítását megerősítik a Káli-medencéből felsorolt, biztosan a 18. század második vagy a 19. század első felére datálható nemesi, egyházi vagy uradalmi eredetű szabadkéményes lakóházak. Köveskálon özv. Kövesdi Károlyné eredetileg szabadkéményes konyhájának bal oldali hátsó sarkába 1900 körül építettek széles mászókéményt. A szabadkéményes házat Rédey István uradalmi gazdatiszt építtette. Márton Gábor református prédikátor szabadkéményes házát említettem. Szabadkéményes a köveskáli régi református iskola és tanítólakás is. Ennek szabadkéményéhez elöl a nagy- és a kisszoba, hátul a dongaboltozatos tanterem kályhájának füstlyuka csatlakozott. Szabadkéményes a Csekő-ház (Henyei u. 11.) és a Pálffyház (Bozót u- 13.) is. Balatonhenyén a népi műemlék jellegű Kenessey-ház (Kossuth u. 125.) 1937-ig szabadkéményes volt. Darnay Mózes jómódú nemes építtette 1844-ben, veje Kenessey Károly ugyancsak módos nemesembernek számított. Fia ifj. Kenessey Károly (1879-1969) 1937-ben deszkával lepadlásoltatta a szabadkéményt tartó boltozatot. A szabadkémény a padláson ma is megvan, amibe a ke-