Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - BALASSA M. IVÁN: A magyarországi németek népi építkezéséről

15. kép. A kisnyárádi Fachwerk-oromzatú lakóház belső, tetőtér-elválasztó fala (LANTOS Miklós felvétele) dául nem találjuk más magyarázatát annak, hogy Tolna és Baranya megyében, a Schwäbische Türkei területén helyenként a Magyarország középső területein szokásos 45°-os hajlásszögűnél meredekebb tetőkre lehet buk­kanni, sőt ezeknek a házaknak az oromzata nemegyszer gerendavázas, azaz ez esetben joggal használható a Fachwerk terminus - IMRE Mária és LANTOS Miklós előbb Baranyaszentgyörgyön, majd Mecseknádasdon, Kisnyárádon, Fazekasbordán, Geresden, Somberken és Apátvarasdon bukkant ilyen épületekre vagy emlékük­re. 37 Közülük például egy kisnyárádi 1757-ben, tehát a megtelepedést követően épült. Nem lehet azonban vé­letlen, hogy ezek az építmények is mind egymenetelűek, többnyire szoba-konyha-kamra (esetleg második szoba) elrendezésűek voltak, és nem követték a falvakat bené­pesítő német lakosság származási helyeinek ekkor már általános, bonyolultabb térelrendezését. Úgy vélem, hogy ezek az épületek arra szolgáltatnak példát, hogy az új telepesek megkísérlik építészeti hagyományaik va­lamiféle alkalmazását új lakóhelyükön, de végül is fel kellett adni ezt a törekvésüket, és alkalmazkodni kény­szerültek közvetlen környezetükhöz. Végezetül választ kell adni arra a kérdésre, hogy a magyarországi német népesség építészetében tapasztal­ható jelenségek mennyire általánosíthatók, hogyan il­leszkednek be a nemzetiségi, ez esetben német nemzeti­ségi kultúra általános jellemzői közé. Tanulságos az összevetés a népviselettel. A magyaror­szági németek népviseletéről a kutatások megállapítot­ták, hogy a XVIII. században, az eredeti lakóhelyükről a legkülönbözőbb viseletben érkező németek viselete önálló irányba fejlődött. Az új haza gazdasági adottsá­gai, az új környezet erős hatást gyakorolt rájuk, és így egy önálló viselet, illetve viseletek alakultak ki. 38 Ezeket általában az jellemzi, hogy erős polgári hatást tükröznek, és a németek magyarországi elhelyezkedésé­nek megfelelő területi viseletek az új hazában, s nem a származási helyen tapasztalható földrajzi elhelyezke­désnek felelnek meg. Német viseletek ezek, de magyar­országi német népviseletek. Lényegében hasonló tendencia ismerhető fel a nyelv­ben is. Közismert tény, hogy egy-egy faluban nemegy­szer a legkülönbözőbb német nyelvjárásterületről érke­zők telepedtek meg. így teljesen természetes, hogy kez­dettől fogva tapasztalható a nyelvi kiegyenlítődés, s olyan nyelvjárások alakultak ki, melyek egyesítették ezek jellemző vonásait. A nyelvészeti kutatások megál­lapították, hogy ez a kiegyenlítődés egy-egy dialektus bázisán alakult ki. 39 így Nyugat-Magyarországon és a Dunántúli-középhegységben a kelet-dunai-bajor, a Schwäbische Türkei-ben, Észak-Bácskában a rajnai frank nyelvjárás volt az alap. De ezen az alapon egy másfajta nyelvfejlődés zajlott le, mint az eredeti német nyelvjárásokban. A két példa szándékosan olyan, melyek kevésbé kap­csolódnak az anyagi valósághoz, mint az építkezés, s ezekben is az tapasztalható, hogy a hozott kultúra egy sajátos, az eredetitől eltérő fejlődést futott be. A népi építkezésben, éppen annak következtében, hogy kötődései a helyi körülményekhez a példákban említetteknél szorosabb, ez a tendencia még erőtelje­sebben érvényesül: a hozott hagyományok nem, vagy alig érvényesülhettek, az új feltételekre új, a Kárpát­medence viszonyainak megfelelő választ kellett adniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents