Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Közlemények - SZENTI TIBOR: Befalazott emlékek a hódmezővásárhelyi tanyák építményeiben
2. kép. „Palackposta" 1927-ből fényképen az idős házaspárt, a fiatal gazdát, tanyarészleteket láthatunk. Egy fényképen cséplési jelenet volt, ez elveszett. (A képek hátoldalán rövid magyarázó szövegek olvashatók.) Az üvegben volt még korabeli helyi újság 2 egymás után következő, teljes példánya és 5 db pénzérme. Egy-egy 2, és 1 pengős alumíniumból, egy 10 és két 20 filléres vasból: A két világháború közötti Horthy-korszak váltópénzei. A tanyagazdák által írt levél a következőket tartalmazza: a gazdák személyes adatait, családi, vagyoni helyzetét, a végbemenő polgárosodási folyamatot, szakmaváltást, a korszak leírását, a második világháborús körülményeket, a tanyaépítés indoklását. Az előző 3 „vizes esztendő"-re való hivatkozást, amikor a sok eső és magas talajvíz hatására a vályogból vagy vert falból épült tanyák összedőltek, majd okulásul téglából kezdtek építkezni. Üzenetet hagytak a jövő nemzedékének. Az emberi akarat, erkölcsi példáját: a nehéz helyzetben végzett országgyarapító építőmunkát említve. Amikor a „palackpostát" elhelyezték, még nem gondolták, hogy új gazdaságuk néhány éven belül állami tulajdonba kerül, majd a kisüzemi termelés korszerűtlenségére hivatkozva, lebontják és végleg eltüntetik. A családot, mint „kulákot" birtokáról elzavarják, anyagilag tönkreteszik, kihalásra kárhoztatják. Levelüket a jövő századok „boldog nemzedékének hagyták volna, nem a gondokkal terhes jelennek. így korai előkerülése emberileg anakronisztikussá vált. A tárgyak megviseltsége viszont kétségessé tette, hogy további évszázadokat kibírtak volna-e?
