Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - KOVÁCS SÁNDOR: Drávai malmok és molnárok a 19. században

kerepbarátként maradt fenn. Amikor vihar jött, ezt a barátot a molnárok a csuhájukkal letakarták. E „rítussal" a mindig kéznél lévő felsőruhadarabbal bizonyították az égi hatalmasságok előtt, hogy tisztelik és félik, csak védje meg a malmot az elemi kár ellen, és persze a gazdáját a bajoktól. A malmokat András-napkor** emelték ki a Drávából. Ilyenkor már csak elvétve jöhetett őrletésre alkalmas őszi idő. Ezután hamar befagyhattak a vizek, és a malmok a folyóban nem maradhattak, de ilyenkor már nagyon hideg is volt a víz tetején. András-napkor, vagy az azt követő vasárnapon a házaknál molnárünnepet, mónármulaccságot tartottak. Az András-napi, „mijócai'\ a Dráva túlsó partján lévő Miholjácon tartott vásár a már mindennel kész molnárok vására szokott lenni. Aki tehette, igyekezett a vásárra, ahová már a kanászok is áthajtották kondáikat, hogy elinduljanak velük a szlavóniai hegyek felé a téli makkoltatásra. Ilyenkor még gazdát cseréltek a sertések, de legközelebb már csak kész hízóként látták viszont őket gazdái a tavaszi visszahajtáskor. A régi világgal, emberekkel a dudusmalmok is eltűntek, csupán néhány háznál lelhető még egy-két dudumaradék a kamrákban, miket elfűrészelve gabonatárolóként használnak. Az egykori malomkődarabok, istállók, kutak előtt védik a házak lakóit a sártól. Legtöbb helyen már nem is tudják, hogy a háznál valaha ki is lehetett az, aki még űzte a molnármesterséget. JEGYZETEK 1. KISS Géza-KERESZTES Kálmán: Ormánysági Szótár. Budapest, 1952. 56. 2. Magyar Nyelv Értelmező Szótár, MTA Budapest, 1980. V. kötet 15. 3. KISS Géza-KERESZTES Kálmán Ormánysági Szótár, Budapest, 1952. 293. 4. Tutaj: szálfából összeállított, folyóc: szálfa tetején deszkát, lécet stb. szállító rakomány. 5. Taposóút: Dráva partján 6-20 öl szélességben a hajóvontatók részére hagyott út. 6. Rekesztett fal: sűrűn földbe ásott oszlopok közeit vesszővel befont sövény, melyet kívül-belül besároztak, majd bemeszeltek. 7. Dudu, buduc, bodony: kivájt, hengeres fatörzsek, amiket malomhajók, kútbélések, töltések alatti vízátereszek, gabonatárolási célokra használtak. 8. Baranya Megyei Levéltár. Batthyány-uradalom siklósi főtisztjének iktatott irataiból. [XI. 606. 27/1841] 9. Hegyzök: Dráva-hagyaték, melynek alsó vége érintkezik csak az élővízzel. 10. Zsumaros, zsumoros: bütykökkel, görcsökkel teli hasogathatatlan nyárfa. 11. Cornus sanguinea. 12. Libra (lat): egyensúlyban áll. 13. Köcsü: magfélék mosásánál a mag a vízben leül, rostára száll, a szemét fennmarad. 14. Rostakaré: szita-, rostakéreg. 15. Molnárpogácsa: kovásszal kelesztett félig kalács, félig pogácsa. Sóspogácsa: keletlenül sütött tészta. 16. TAKÁTS Sándor: Rajzok a török világból. Budapest, 1915. II. kötet 440. 17. KISS Géza-KERESZTES Kálmán: Ormánysági Szótár. Budapest, 1952. (Hőkő) 240. 18. Uo. 447. 19. Uo. 57. 20. TAKÁTS Sándor: Rajzok a török világból. Budapest, 1915. II. kötet. 442. 21. Uo. 444. 22. KISS Géza-KERESZTES Kálmán: Ormánysági Szótár. 1952. (févaj) 159. 23. Plankács: vékony, de széles pofájú faragófejsze. 24. Baranya Megyei Levéltár. Batthyány-uradalom siklósi főtisztjének iktatott irataiból. [XI. 606. 206/1839.] 25. Varga Antalné Dömötör Julianna 1907. március 1-. 26. Ráday Levéltár. Generale Consistorium 1824. május 3-5én tartott gyűléséről felvett jkv. (56. pont.) 27. TAKÁTS Sándor: Rajzok a török világból. 1915. Budapest. II. kötet. 448. 28. Szugyakaró: két karó közé szorított tetőfedési módszer. KISS Géza-KERESZTES Kálmán Ormánysági Szótárban Csip-csalap szó 2. tételében. 29. Felsőbaranyai prédikátorok Drávacsehiben 1830. november 8-án tartott gyűlésén hozott határozatban kimondták: „Hídvégi nyolcada ügybeni megállapítás, hogy egy nyolcada 20 liter, és csak ezzel lehet fizetést szedni." 30. TAKÁTS Sándor: Rajzok a török világból. 1915. Budapest. II. kötet. 448. 31. András-nap: november 30.