Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - KOVÁCS SÁNDOR: Drávai malmok és molnárok a 19. században

1. kép. Dráva mente malomhelyekkel (1784) való fa zuhanás alatt nem roppanhatott, nem repedhe­tett meg. A malomtengely 35-40 cm vastagra faragható, nyolc oldalra alakítható tölgyfa, ami legalább 6-8 m hosszúságú és két végén hengerszerűre lehetett faragni. A két végét, nehogy a napon megrepedezzen, vaskari­kákkal összeszorították, megabrincsolták. A közepén egy bizonyos hosszúságban nyolcszögűre faragták. A nyolc oldalba soronként 3-4 téglalap alakú lyukakat vés­tek a lapáckák, lepickék, küllők végeinek. Ezek voltak a lepickeágyak. A lepickék, küllők sokszor csak tőről vágott karók voltak, és csak a végeit faragták. A 32 küllő felső végére kis lapáckákat, lepickéket erősítettek. A lapáckák, lepickék, küllők tűje - töve kőris vagy töve szilfából készült, hogy minél szívósabb, hajlékonyabb legyen. Egy-egy 200-220 cm hosszú, 8-10 cm széles és 3-5 cm vastag volt. Amíg egy malomtengely 10-15 esz­tendeig is megszolgált, a küllőket 3-4 évenként cserélni kellett. A lapáckadeszka az a három szál, egyenként félsukkos (1 sukk = 1 láb = 31,6 cm) szélességű, há­romnegyedes vastagságú deszka, amit a küllők végére erősítettek. Ezt nyomta, forgatta állandóan a víz, és ezzel forgott a malomtengely. Könnyű fenyődeszkák, miket a küllővégekhez lapáckadeszkácskákkal szorítot­ták, hogy ne kelljen belé szeget verni. Különben is az egész malomácsolat jellemzője volt, hogy nem használ­tak vasszeget, hanem erősítéseik nagy részét faszegek­kel végezték, vagy egy másik fával szorították egymás­hoz. A lapáckákat viszont a lapáckadeszkák fölött egy vaslemez fogta össze és tartotta mereven. Ez volt a haj­tófót, de mondták hajtásvasnak, hajtás singnek is. A haj­tásfóton kis fülecskék voltak, mikbe a lapáckavégeket ékekkel szorították be. A malomtengelyt a küllők, a lapáckák tövénél is meg­abrincsolták. Az öreg molnárok elbeszélései szerint, amikor még „nagy szöme vót a vasnak", ezeket a hajtó­fótokat, tengelyabroncsokat gyűrűcskevesszőből n szít-

Next

/
Thumbnails
Contents