Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Tanulmányok - KOVÁCS SÁNDOR: Drávai malmok és molnárok a 19. században
1. kép. Dráva mente malomhelyekkel (1784) való fa zuhanás alatt nem roppanhatott, nem repedhetett meg. A malomtengely 35-40 cm vastagra faragható, nyolc oldalra alakítható tölgyfa, ami legalább 6-8 m hosszúságú és két végén hengerszerűre lehetett faragni. A két végét, nehogy a napon megrepedezzen, vaskarikákkal összeszorították, megabrincsolták. A közepén egy bizonyos hosszúságban nyolcszögűre faragták. A nyolc oldalba soronként 3-4 téglalap alakú lyukakat véstek a lapáckák, lepickék, küllők végeinek. Ezek voltak a lepickeágyak. A lepickék, küllők sokszor csak tőről vágott karók voltak, és csak a végeit faragták. A 32 küllő felső végére kis lapáckákat, lepickéket erősítettek. A lapáckák, lepickék, küllők tűje - töve kőris vagy töve szilfából készült, hogy minél szívósabb, hajlékonyabb legyen. Egy-egy 200-220 cm hosszú, 8-10 cm széles és 3-5 cm vastag volt. Amíg egy malomtengely 10-15 esztendeig is megszolgált, a küllőket 3-4 évenként cserélni kellett. A lapáckadeszka az a három szál, egyenként félsukkos (1 sukk = 1 láb = 31,6 cm) szélességű, háromnegyedes vastagságú deszka, amit a küllők végére erősítettek. Ezt nyomta, forgatta állandóan a víz, és ezzel forgott a malomtengely. Könnyű fenyődeszkák, miket a küllővégekhez lapáckadeszkácskákkal szorították, hogy ne kelljen belé szeget verni. Különben is az egész malomácsolat jellemzője volt, hogy nem használtak vasszeget, hanem erősítéseik nagy részét faszegekkel végezték, vagy egy másik fával szorították egymáshoz. A lapáckákat viszont a lapáckadeszkák fölött egy vaslemez fogta össze és tartotta mereven. Ez volt a hajtófót, de mondták hajtásvasnak, hajtás singnek is. A hajtásfóton kis fülecskék voltak, mikbe a lapáckavégeket ékekkel szorították be. A malomtengelyt a küllők, a lapáckák tövénél is megabrincsolták. Az öreg molnárok elbeszélései szerint, amikor még „nagy szöme vót a vasnak", ezeket a hajtófótokat, tengelyabroncsokat gyűrűcskevesszőből n szít-