Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - PÁLL ISTVÁN: Tüzelőberendezések a Sóstói Múzeumfaluban

kívül-belül vastagon tapasztott, egyszerű, főleg világításra és nem fűtésre szolgáló tüzelőberendezések voltak, BALASSA M. Iván szerint az az oka, hogy ezek a tüzelőberendezések az erdélyi kandallókkal szemben sohasem szolgáltak a zárt tüzelő, a kemence füstjének elvezetésére.

13 A múzeumban a legarchaikusabb formát az 1843-ban épült, Tiszabecs, Kis utca 43. sz. alól áttelepített lakóház tüzelőberendezései mutatják. A bontás idején (1974ben) már csak az emlékezet alapján, helyszíni gyűjtés segítségével lehetett rekonstruálni a valamikori tüzelőberendezéseket. Eszerint a konyhában alacsony padkájú boglyakemence állt, mely mellé katlant is építettek. A füst a tüzelőnyílásokon keresztül távozott a szabad kéménybe. (1. kép.) A falkutatás során megállapítható volt, hogy a pitvar melletti mindkét szobát kandallókkal fűthették. Ezek közül az utca kisebbik szobába (valószínű, hogy az északi tájolás miatt épült kisebb méretűre ez a lakóhelyiség) a pitvar felőli fal mellé rekonstrukcióban készült egy falábakon álló, vesszőből font és kívülbelül sárral tapasztott füstfogós kandalló. ívesen kiképzett alsó részében tűzrevalót tároltak. (2. kép.) A füst a füstfogó felső részénél a közfalba fúrt lyukon keresztül húzódott a pitvar hátsó fele fölé boruló „pendelykéménybe", ahonnan aztán a szabadba távozott. A hátsó szobába, szintén a pitvar felőli fal mellé egy öntöttvas plattal ellátott „rakott spór" került. Ennek füstje a falhoz simuló, vályogból épített füstjáraton keresztül került a szabad kéménybe. Hogy ebbe a helyiségbe miért ilyen tüzelőberendezést építettünk, az játszott szerepet, hogy Szatmár megyei községekben elhunytak 1850-1860 körül felvett hagyatéki leltáraiban több helyen is említettek „vas konyhára való platf-oi (Milota), „spór"-t (Gebe, Kömörő, Tiszabecs) vagy „spórkonyháf (Fehérgyarmat), s ezek feltételezésünk szerint e formának feleltek meg.

14 BARABÁS Jenő megfelelő számú és e területről hiányzó adatok híján az 1880-1910 közötti időszakra teszi a vaslapos tűzhelyek nagyobb számú megjelenésének idejét, se folyamatot nyugaton gyorsabbnak, keleten lassabbnak véli.

15 Adataink viszonylag nagy száma arra utal, hogy Szatmárban már a múlt század közepe táján szélesebb körben, minden társadalmi rétegnél megjelenhettek a vaslapos tűzhelyek. A Szabolcs megyei Nagykállóban is fel1. kép. Szatmári szegényparaszti ház konyhai tüzelőberendezései. (Fotó: Hegedűs Árpád) 2. kép. Szatmári szegényparaszti ház szobai kandallója. (Fotó: Hegedűs Árpád) jegyeztek 1845-ben egy „mazsina vagy vas konyhát", ami e vidéken a legkorábbi adatunk a nyílt tűzhely zárttá válásához.

16 Mivel a ház helyreállítása során a XIX. század végének szegényparaszti berendezését kívántuk bemutatni, e tüzelőberendezések rekonstrukciója látszott a legcélszerűbbnek. A szatmári középparaszti porta lakóháza Jánkmajtis, Béke út 23. sz. alól került a múzeum gyűjteményébe. A családi hagyomány szerint a XVIII. század végén épült ház bontásakor a szobákban már nem volt beépített tüzelőberendezés, a szabad kéményes pitvarban viszont a kémény alatt egy 1 méter magas, 136x167 cm-es alapterületű, lapos tetejű konyhakemence állt, előtte 10 cm magas „tőc" (padka) húzódott. A pitvart és a mellette lévő mindkét szobát elválasztó falban a hajdani kívülfűtős kemencék fűtőnyílásának nyomait bontották ki. A helyszíni adatok szerint a kemencék elbontásának ideje az 1860-as évekre tehető.

17 E lakóépület boltíves szabad kéménye és két szobai kemencéje révén az alföldi háztípus szatmári benyomulásának tanúja. Hogy mégsem a már hiányzó búboskemencéket állítottuk itt vissza, abban az döntött, hogy ebben az épületben egy századforduló utáni szatmári módosabb paraszti lakásbelsőt kívántunk bemutatni. Ezért az utcai szobába csikóspón állítottunk be (3. kép.) [a már idézett 1850-es évekbeli források vasspór (Fehérgyarmat), vasfűtő (Istvándi, Császló, Tisztaberek), pléh fűtő (Kispalád, Kölese) néven emlegetett tüzelőberendezései talán ilyen formára vonatkoznak], míg a kisebbik szobába egy Munkácson készült öntöttvas kályha került [analógiái az említett korból az öntöttvas kemence