Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - SABJÁN TIBOR: Cserépkályhák bontási tapasztalatai

r -1 I I 0 50 c 34. kép. a) Kályhatorok keresztmetszete (Aranyosgadány) 1. a kályha körvonala, 2. a torok tapasztása, 3. cserépborítás a torok felett, 4. a kályha szája, 5. a kályha feneke, 6. feltöltés b) Kályhatorok lefedésének részlete előttünk. A magyarázat azonban kézenfekvő. A kályhákat készítő mester ugyanabban az időszakban több egyforma kályhát készített, melyeket a számozás alapján különböztetett meg egymástól. Az égetés során azonban több kályha is hibásan égett ki, ezért a jó csempéket összeválogatta. így került a túlnyomó többségében sikerült 9-es kályha csempéi közé a nyilvánvalóan rosszabb állapotú 10-es és 11-es kályha csempéjéből. A kályha készítője tehát a Röjtökön (ma Röjtökmuzsaj) élt Horváth Sándor fazekas volt, aki következetesen fazekasnak vallotta magát, hiszen a kályha tetejére is ezt írta, és az összeírás is a fazekasok között szerepelteti.

12 Ismerjük egy másik kályháját is, amely Süttörből került az egyik fertőszéplaki tájház szobájába.

13 A kályha formája, csempéinek elhelyezése megegyezik a fertőhomokival, de a rátétes díszek elhelyezése eklektikusabb hatást kelt. Két motívuma teljesen egyező: a kályha elején elhelyezett táncos, és az oldalt látható harsonás angyal figurája. A fenti adatok alapján arra következtethetünk, hogy Horváth Sándor a Fertő-vidék módosabb falvaiba szállította és értékesítette kályháit. A kályha használatáról keveset tudunk, mivel a tiszta szobában állott, és az utóbbi évtizedekben egyáltalán nem használták. Valószínű, hogy korábban is csak alkal35. kép. Rátétes díszítésű táblás kályha (Fertőhomok) mánként fűtötték (belseje kormos volt), és inkább a szoba dísze lehetett, mint a többi, tiszta szobában álló berendezési tárgy. A rátétes díszítésű táblás kályhák (a szakmában felbukkan még az oszlopkályha és a strassbourgi kályha elnevezés is) a 19. század közepétől terjednek el, ezért a fertőhomoki kályha a korai példányok közé tartozik. Nagyméretű csempéivel, vaskos formájával ennek a típusnak egy kiteljesedett változatát képviseli. (42. kép.) Jelentőségét növeli, hogy a kályha összes adatát ismerjük, kezdve a készítő személyétől, a működési helyén és a készítés időpontján keresztül egészen a felállítás évéig. A bontás során nyert tapasztalatok nagyban segítik a múlt század mezővárosi jellegű kályhásmesterségének jobb megismerését. 3. Csempés takaréktűzhelyek Und, Fő u. 21a. sz. 1986-ban csempézett sütőjű takaréktűzhelyet bontottunk le a Győr-Sopron megyei Undon.

14 A tűzhely egy szoba-szabadkéményes konyha-szoba-kamra-istállóistálló-szín alaprajzi beosztású épület második szobájá-