Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - KURUCZ ENIKŐ: Anyag, szerkezet és technika Konyár népi építészetében

szögezik belülről vízszintesen egymás fölé a deszkákat. Gyakran az oszlopok tetejére még egy, a kerítésre merőleges vagy kissé ferdén álló deszkát is felszögeznek, mely az időjárás hatásai ellen véd. A deszkakerítés másik változata, amikor a deszkák függőlegesen állnak egymás mellett. Ilyenkor az oszlopokra alul, fölül és középen egy-egy vékonyabb négyszögletes rudat, hevedert szögelnek és ehhez erősítik a deszkákat. Ennek egyik változata a léckerítés. Az előző technikával azonos módon készül, csak a deszkák helyére háromszög alakúra hegyezett léceket erősítenek. Közöttük 4—5 cm távolság van. A kerítés szerves részei a kis-, és nagykapuk. Nádból, vesszőből font kapukkal már nem találkoztam. A deszkából készültek még ma is igen gyakoriak. A nagykapu készítése a következő: a magasságának megfelelő deszkákat vagy vízszintesen, vagy függőlegesen erősítik föl. Ezeket még egy átlósan átmenő szélesebb deszkával is megerősítik. A kapufélfát már a kerítés építésekor beállítják. Ez egy sima négyszögletesre bárdolt oszlop, a kerítéstartókhoz hasonlóan, csak jóval erősebb, mint azok. A kiskapu készítése ugyanez, csak fölé egy koporsófedélhez hasonló eső ellen védő tetőt raknak. Mindkettőt szokták a deszkák V-alakú felrakásával díszíteni. Ezeket a hagyományos formákat egyre inkább felváltják a drót, beton és betonba ágyazott vasból hegesztett kerítések. Konyáron a népi építészeti gyakorlatban használt anyagok, szerkezetek, technikák igen egységes képet mutatnak az 1870-—1920 közötti időszakban. A természetadta lehetőségeken kívül oka lehet még, hogy a falu építőmesterei majdnem mindig helybeliek voltak. Legtöbbször csak szomszédos városokba (Debrecen, Nagyvárad) mentek tanulni és visszatértek ide. A fiatalabbak közül többen már helybeli mesternél tanultak. Emiatt az elzártság miatt az új irányzatok nehezen hatoltak be. A változás főként az 1940-es évek végén kezdődött, amikor már egyre többen jártak be a városba dolgozni, és a falusi mesterek is kezdtek áttérni a városias ízlésnek megfelelő technikákra (nemes vakolat, színes falfestés). JEGYZETEK 1 PAPP Antal, 1956. 12. 2 OL. Eszterházy Levéltár Rep. 33. Fasc. L. Nr. 587., és Nr. 582. 3 Konyár Református Egyházi Irattár (rendezetlen) 4 OL. Eszterházy Levéltár Rep. 33. Fasc. L. Nr. 605. 5 Magyar Statisztikai Közlemények 1902. 118.; 1916. 134; 1932. 42, 227. Magyar Statisztikai Hivatal Kiadványa 1950. 450; 1962. 319; 1970. 290. 6 MEZŐSI Károly, 1943. 115. 7 Debreceni Állami Levéltár adóösszeírások 1715. 8 Tiszántúli Református Egyházi Levéltár 1915. évi jegyzőkönyv díj levelei 9 Labonc József, csősz 10 Varjú József, nádverő 11 Magyar Statisztikai Közlemények 1916, 134; 1902 118; 1932. 227. Magyar Statisztikai Hivatal Kiadványai 1950. 450; 1962. 319; 1970. 290. 12 Gurbai László adatközlése 13 Barcsa Lajos adatközlése 14 WESSELÉNYI János, 1935. 234. 15 OL. Eszterházy Levéltár Rep. 33. Fasc. A. Nr. 435. 16 Építészeti szabályrendeletek, 1969. 89. 17 Gál Imre és Major Lajos adatközlése 18 Konyár Református Egyházi Irattár (rendezetlen) 19 MEZŐSI Károly, 1943. 119. 20. Vö. : DÁM László 1975. 53. 21 DÁM László, 1975. 53. GYÖRFFY István, 1908. 158—159. 22 vö. : DÁM László, 1975. 65. 23 DÁM László, 1975. 73. 24 Ma a Csillagváros 35 sz. lakóház tisztaszobájának ajtaján van. 25 Vö. : DÁM László, 1975. 35. IRODALOM BALASSA M. Iván 1985 Báránd települése és építkezése. Szentendre, 1985. BALÁZS Lajos 1966 A nád alkalmazása a nádudvari házépítkezésben. Ethn. LXXVII. 1966. 570—571. BÁTKY Zsigmond 1943 Építkezés In.: A magyarság néprajza, I. 2. Bp. 1943. DÁM László 1975 A Nagy Sárrét népi építészete. Műv. és Hagy. XVII; Debrecen, 1975. GYÖRFFY István 1908 A Nagykunság és környékének népi építészete. Népr. Ért. LX. 1908. 1—18; 153—166; 223—224. KURUCZ Albert 1961 A népi építkezés emlékei a konyári szőlőben. Műv. és Hagy. III. Debrecen, 1961. 167—177. MOLNÁR Gyula 1964 A folyószabályozás után bekövetkezett változások Konyár gazdasági életében. Konyár, 1964. (kézirat) MEZŐSI Károly 1943 Bihar vármegye a török uralom megszűnése idején. Bp. 1943. PAPP Antal 1956 A Nagy és Kis Sárrét vidékének régi vízrajza. Közlemények a KLTE Földrajzi Intézetéből, Debrecen, 1956. WESSELÉNYI János 1935 Biharvármegye szabályrendeletei valamint szabályrendelet erejével bíró egyéb határozatai. Berettyóújfalu. 1935.