Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Tanulmányok - KURUCZ ENIKŐ: Anyag, szerkezet és technika Konyár népi építészetében
9. kép. Lakóház utcai homlokzata (Kiss u. 1.) a fal mellé állított szekérre, amelyre ajtókat fektettek, onnan a padlásra, ahol az elegyengetést másik csoport végezte. A szegényebb emberek lakóházainál ritkán, melléképületeinél pedig gyakrabban leveles kóróval (kukoricaszárral) helyettesítették a gerendák nádborítását. A lakóházhoz gyakran tornác is csatlakozik. Ez a gerendavázat annyiban változtatja meg, hogy a folyógerendák a tornác szélességének megfelelően túlnyúlnak a házon. Ezek alá állítják a tornácoszlopokat, így a tető súlyának egy része nem a házfalakra, hanem a tornácoszlopokra jut. A folyógerendákat a tornác hosszának megfelelő koszorúfával kötik össze. Mind a sárgerendához, mind a koszorúfához hozzácsapolják a folyógerendákat. A csapolásokat itt is faszeggel, újabban vasszeggel erősítik meg. A tornác nélküli házakat gyakran vendégtornáccal bővítik. A tetőszerkezet két fajtájával találkozunk ezen a területen: a szelemenes (ágasfás) és a szarufás szerkezettel. A szarufás tetőszerkezet igen gyorsan kiszorította a szelemenest, így azzal már igen ritkán találkozunk. Ennek a gyors változásnak egyik oka, hogy jóval közelebb fekszik Erdély területéhez, mint a Sárrét belső vidéke. Kapcsolata igen közvetlen volt ezzel a vidékkel. Kereskedelmi útjai Nagyvárad, Berettyóújfalu, Zsáka, Fúrta irányába vezettek, ahol hamar tért hódított a szarufás szerkezet. 22 Napjainkban az általam vizsgált házak mintegy 90%-a szarufás tetőszerkezetű. Először a félágasos szelemenes tetőszerkezetet vizsgáljuk meg, bár jelentősége kisebb, de régebbi típust képvisel. Ma már csak paticsfalú, vagy fecskerakásos istállókon találkozunk vele. Ezeknek a falaknak kisebb a teherbírásuk, és míg a szarufás tetőszerkezet csak a két hosszanti falra támaszkodik, az ágasfa segítségével az előbbi a két rövidebbre is. A ház rövid homlokzatán a folyógerenda hosszával megegyező talpgerendát rögzítenek a sárgerendához. Erre a talpgerendára támaszkodik az oromgerenda és erre fektetik a szelement. Ez a ház hosszanti falával egyenlő hosszúságú fenyőgerenda. Csapolásokkal illesztik az oromgerendához. Oromgerendának gyakran villásvégű fát használnak és erre fektetik a szelement. A két gerendát egy rövidebbel gyakran keresztben is átkötik, hogy erősebb legyen. A szarufás tetőszerkezet jóval bonyolultabb szerkezeti megoldásokat kíván. A tető teljes súlyával a két hosszanti falazaton nyugszik. Elkészítéséhez bonyolultabb csapolásokra és erősebb faanyagra van szükség. Területünkön két típusa ismert. Egyik esetben a szarufát a ház hosszanti oldalán lévő sárgerendához csapolják. Ez meghatározza a csapolások módját is. Az első esetben fészekcsapolással, a másodikban fészek, vagy csapos ágyazással találkozunk. A faluban nem tesznek különbséget a kettő között, mindegyiket fészkelt csapolásnak nevezik. Általánosan elterjedt tetőforma a nyeregtető. A szelemenes tetőszerkezet felépítése és anyaga még nem engedett meg különösebb változatokat. A szarufás tetőszerkezet, a hivatásos ácsmesterek megjelenésével már magát a tetőt is díszíteni kezdték. Ennek egyik változata a kanfaros tető.
