Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - SZILÁGYI MIKLÓS: 19. századi adatoka gyomai és mezőberényinépi építészetről

nem különleges, hisz a beszerzés helyére is utal néhány részletesebb becsűjegyzék. Nyilván nemcsak a gerendák, oszlopok, gömbölyű fedélfák és lécek jutottak le tutajokon az „Erdőhátról", hanem a körösi tutajozással magyarázható a fűrészelt deszka nagyarányú alkalmazása is.

55 Nem valószínű, hogy a sertésólakhoz, kerítésekhez, jászlakhoz szükséges nagy méretű deszkákat helyben fűrészelték, sokkal inkább az erdős vidékek fafeldolgozó manufaktúráiban. A bélelt ajtó (15. sz.), a peremes (prémes) ajtó (3, 15, 26. sz.), a kétfelé nyíló prémes ajtó (15. sz.) és az üvegajtó (25. sz.) azonban minden bizonnyal a helyi kisipar fejlettségét bizonyítja; még akkor is, ha ezek a jelzők nem feltétlenül az asztalosipar igényesebb termékeire, esetleg ácskészítményekre vonatkoznak.

50 JEGYZETEK 1 L. pl. BALASSA M. Iván 1985, BARABÁS Jenő 1965, DÁM László 1975, 1981, 1982, DANKÓ Imre 1964, 1970, G1LYÉN Nándor — MENDELE Ferenc — TÓTH János 1975, SISA Béla 1981, 1983, SZENTI Tibor 1979, SZŐLLŐSI Gyula (főszerk.) 1979 (SÁPI Lajos Debrecen, DANKÓ Imre a Hajdúság, VARGA Gyula a bihari síkság és DÁM László a Sárrét építkezését mutatja be a kötetben), TÓTH Ferenc 1978, TÓTH János 1965, VAJKAI Aurél 1974. - BARABÁS Jenő - GILYÉN Nándor 1979 is elsősorban a 19. századi épületek vizsgálatával számol — legalábbis az Alföld vonatkozásában. DÁM a Nagy-Sárrétre vonatkozóan összegezte az 1970-es népszámlálás adatait, s eszerint a 10 661 lakóházból mindössze 127 (\%) épült 1849 előtt, és 1635 (14%) 1850—1899 között (DÁM László 1975. 50.) Makón ugyan ebben az időben valamivel több (3,4%) 1849 előtti (TÓTH Ferenc 1978. 175.) 2 Szinte minden újabb népi építészeti tanulmány szerzője szokott idézni levéltári adatokat. Néhány olyan tanulmány, mely a 18—19. század építkezését levéltári források felhasználásával mutatja be: BAKÓ Ferenc 1969, KNÉZY Judit 1972, ZÓLYOMI József 1974 3 Az általánosítás adatbázisát megteremtendő tanulmányoztam a gyomai és mezőberényi levéltári forrásokat; ezek az adataim az 1970-es években elkészített összefoglaló dolgozataim melléktermékei. Az adatok egy részére összefoglalásaimban is utaltam: SZILÁGYI Miklós 1973, 1977 4 HENTZ Lajos 1973, NÓVÁK László 1977 5 A forrásokban előforduló méret-adatokat magam számoltam át méterre, feltételezvén, hogy az öl = 1,89 m, a sukk (láb) = = 31,6 cm, a coll = 2,6 cm. A méretek tehát erősen torzíthatnak. A fogalmak, terminusok értelmezéséhez a szakirodalomból és gyűjtési tapasztalataimból nyert ismereteimet hasznosítottam, szükségtelennek tartottam azonban az értelmezések részletes igazolását a szakirodalmi adatokkal. 6 BML Mezőberény ir. Végrend. R 42. 312. sz. 7 BML Mezőberény ir. R 110. Árvák javaikróli Betsűk Jegyző Könyve az 1832

dik eszt. N° 5. 8 BML Mezőberény ir. R 110. Árvák javaikróli... N° 7. 9 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 730. fol. 10 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 691. fol. 11 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 838. fol. — Az arcaijászolt a közeli Békésről BANNER János 1911 133. ismertette. 12 BML Mezőberény ir. R 110. Árvák javaikróli... N° 11. 13 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 878. fol. 14 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 1—2. fol. 15 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 14. fol. 16 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 44. fol. 17 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 62. fol. 18 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 80. fol. 19 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 39—40. fol. 20 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 176. fol. 21 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 50—51, 101—102. fol. 22 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 96. fol. 23 L. erről: SZILÁGYI Miklós 1977 24 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 120—121. fol. (Kruchio Gergely 1833-ban Kruchio István árvái vagyonát részletező inventáriuma szerint a 2/4 sessio földjüket felében munkálta — U.O. 713. fol) 25 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 126. fol. 26 BML Gyoma ir. R 8. Becsű jkv. 1843—1868. 5. fol. 27 BML Gyoma ir. R. 3. Polg. peres ir. 1826—1848. 342. fol. 28 BML Gyoma ir. R 8. Becsű jkv. 1843—1868. 9. fol. 29 BML Gyoma ir. R 8. Becsű jkv. 1843—1868. 14. fol. 30 BML Gyoma ir. R 8. Becsű jkv. 1843—1868. 10. fol. 31 BML Gyoma ir. R 8. Becsű jkv. 1843—1868. 10. fol. 32 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 285—286. fol. 33 BML Gyoma ir. R 8. Becsű jkv. 1843—1868. 87. fol. 34 BML Gyoma ir. R 8. Becsű jkv. 1843—1868. 109. fol. 35 BML Gyoma ir. R 8. Becsű jkv. 1843—1868. 188. fol. 36 A gyomai tanács 1783-ban szerződést kötött Hegedűs Péter mezőtúri „téglamesterrel" a helységnek ezévben és a következőben szükséges tégla-mennyiség kiverésére és égetésére, ezrét 4 Rft-jával számítván. Május 3-án 4 legénnyel kezdte még a munkát a téglamester, s november 11-én 88 100 kiégetett téglát számoltak el, amiből már időközben a mészárszék építésére 2600 drb-t fel is használtak (BML Gyoma ir. R 4. Peres jkv. 1783—1790. 4. fol.) A mészárszék építésére kötött szerződés szerint a mészáros szobájának belvilága 3,5 öl, a pitvaré 1,5 öl, a „szék Kamará"-é 1,5 öl, a széké 2 öl kellett, hogy legyen (u.o. 13. fol.) — Mezőberényben 1848 előtt a földesúri haszonvételek egyike volt a téglaégetés joga, s ezt a község bérelte. A téglaégetés jogát a kiegyezésig megtartotta a község, tiltotta a lakosságnak a saját szükségletre való égetést, az „építkezésekhez szükséges csekély téglamennyiséget tehát a község saját kezelésében levő, esetleg bérbe adott téglavetőjében állították elő, amelyben téglavető mestert tartottak, munkásokat pedig helyben fogadtak." (HENTZ Lajos 1973/A 237.) 37 A fejlődési tendenciákra 1. NÓVÁK László 1977 — Itt jegyzem meg, hogy NÓVÁK a fentebb ismertetett forrásokból több adatot idézett. 38 BML Gyoma ir. R 8. Becsű jkv. 1843—1868. 214. fol. 39 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 541. fol. 40 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 613—614. fol. 41 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 561. és 638. fol. 42 BML Gyoma ir. V. 317 A/g/l. 623. fol. 43 L. NÓVÁK László 1977 532—536. 44 SISA Béla 1983 571—591. 45 L. SZENTI Tibor 1979 13; NAGY Gyula 1975 223. (Az orosházi adatokra 1. még: BARABÁS Jenő 1965 80—108; TÓTH János 1965 62—79.) — A három osztatú épületek ilyen mérete viszont már századokkal korábban is jellemző volt. Legutóbb BARABÁS Jenő vetette össze a régészeti és néprajzi eredményeket, megállapítván, hogy az Alföldön a lakóházak hossza és szélessége kb. 400 év alatt alig válozott (BARABÁS Jenő 1981 225.) Ez a következtetés természetesen csak a három osztatú lakóházakra vonatkozik, a mezővárosi házak hossza ugyanis a kamrákkal-istállókkal együtt jelentősen megnövekedett; ez utóbbiakat gyakran egy fedél alá vonták a lakórésszel. Az Alföld egyes vidékein viszont (pl. a Nyírségben) a három osztatú lakóházak is csak a 19. század második felében váltak általánossá (v. ö.: DÁM László 1982 69.) 46. Az értékelhető méret-adatokra 1. pl.: VARGHA László 1940, MISKOLCZY László — VARGHA László 1943, DÁM László 1975, GILYÉN Nándor — MENDELE Ferenc — TÓTH János 1975, DÁM László 1981 402, 1982 71—77. 47 BML Mezőberény ir. R 1. Közig. ir. A. 2-a (1800) 14. fol. (Idézi: HENTZ Lajos 1973)