Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - SZILÁGYI MIKLÓS: 19. századi adatoka gyomai és mezőberényinépi építészetről

A lakóház talán szoba+ pitvar-f szoba-h kamra osztású volt, a következtetést azonban bizonytalanná teszi az ajtók száma. Ez az alaprajzi elrendezés csak úgy képzelhető el, ha a kamrának két bejárata volt: a kétszárnyú ajtó az udvarról nyílt, s a belső szobából is volt ajtaja. A tetőszerkezet ollóágasos-szelemenes; a két darabból „toldott" szelemengerenda nyilván a középső ágasnál egyszerűen egymás mellé illeszkedett (kötés nélkül). Az ereszágasok ebben az esetben is tornácszerűen meghosszabbított ereszkiképzést jelentenek. A nagyobb épületben csak az istállót és a kamrát említik külön, de bizonyosan itt is volt pitvar és két szoba. Erre következtetek egyrészt abból, hogy az istálló és kamra mellett 8 öl hosszú épületrész még fennmarad, másrészt az öt ajtóból, melyek csak a pitvar bejárati ajtaja, az innen nyíló két szobaajtó, illetve az udvarról nyíló istálló- és kamraajtók lehetnek. A tetőszerkezet és a nádazás megoldása csak a faanyag toldozottságában különbözik a másik házétól, s nyilván azért említik meg külön, mert a másik házon hiányzott a szegődeszka és a tetőgerincet leszorító „nyomatékfa". Az istálló hídlása ekkortájt még újdonságnak számított, a vályú (=egy darab fából kivájt) jászol viszont régiesebb a fűrészelt deszkából készültnél. A városi és a tanyai istálló együttes befogadó képessége egyébként jelentős állatállományt sejtet; nem az összeírt négy szarvasmarhára tervezték. A fából összerótt és a vályog disznóólaknak szintén a nagy mérete a figyelemre méltó. 16. A gyomai Hella Mihály (a lakóház és az istálló viszonylag kis méretéből következtetve zsellér vagy töredéktelken gazdálkodó jobbágy) ingatlanait 1843. június 26-án a következőképpen értékelte az elöljáróság :

2G „Egy nyolc öles [= 15,1 m] ház udvarral nyólcz öles Istálló, és kamra uj 16 pár szaru fa folyó gerendával lécczel 800 kéve nád rajta 8000 vájog fa munka Egy fa sertés ól tető nélkül Egy kut gémmel ágassal ostorral együtt Egy uj kapu 310 váltóft 32 ft 40 40 8 11, 30 8, 30 5, 30 Summa 438 Ft 30 kr' Az újnak mondott kamra-fistálló osztású épület tetőszerkezete — a szarufa és a folyógerenda említése ellenére — ágasos-szelemenes is lehet, de a szarufás szerkezet sem kizárható. Az új építésű kamra alkalmasint azt jelenti, hogy az eredetileg szoba-f pitvar+ kamra osztású lakóház harmadik helyiségét szobává alakították, s ezért kellett új kamrát építeniük. 17. A gyomai Vatkai Mihály, akinek vagyonát 1846. március 27-én becsülték meg, mesterember volt, és 250 Ft értékű egy lánc szőlővel rendelkezett. A „Mesterséghez való Műhely hozá való deszkával 3 Ft 10 x" — „Mesterséghez való teknő 2 Ft" — „Mesterséghez egy varó satu 45 xr" leltári tételek csupán sejtetik, hogy esetleg valamilyen bőrmunkával foglalkozó iparos (szűcs? szíjgyártó?) volt. Portájához és lakóházához képest feltűnően csekély értéket képviseltek, tehát igen szerény állattartásról árulkodnak, a gazdasági melléképületek — ez nyilván iparos voltának következménye:

27 „8 öles [= 15,1 m] Ház porta fekvéssel egy 3 öles [= 5,7 m] Rosz Ló ól 4 öl [= 7,6 m] Rostéj és Kapú vasalt 2 öles [= 3,8 m] vájug és fa Sertés ól 415 Ft 6 Ft 5 Ft 7 Ft' 18. Az 1844. május 16-án felértékelt gyomai tanya tulajdonosáról sajnos elmulasztottam kijegyezni a becsűjegyzőkönyvben esetleg megörökített információkat:

28 „A' nevezettek szántó földjén lévő lakási alkalom áll egy ház pitarral, egy ló Istálló, egy rossz Júh szin, továbbá egy nagy marha istálló és a végibe egy fedél alatt egy szekér színből, ezek összesen általunk becsülődtek 150 Vftra." 19. Az 1844. szeptember 12-én a gyomai elöljáróság által felértékelt ingatlanok (s néhány ingóság) tulajdonosáról szintén nincsenek adataim:

29 „... egy 8 öles [= 15,1 m] ház, egy rossz ló istálló, tyúk ól, az egész telekkel betsülödött általunk lélek szerént 650 Vftra, a' Tanyán van egy ház ló 's marha istállóval, melly betsülödött 100 Vftra őszesen, van még 2 rossz vasas kocsi — a'jobbik 40, a rosszabb kotsi 30 Vftra." 20. Ennek az 1844. június 27-n megbecsült aprócska háznak minden bizonnyal zsellér volt a tulajdonosa :

30 „... egy 6 1/2 öles [ = 12,3m]Ház,pitvar,egy alyto, alytófél két ablak hilyánn minthogy eszt János fia készíttette 150 vfor a végibe egy rossz ól 2 1/2 öles [= 4,7 m] 10 vfor a porta ralyta lévő élő fákkal 200 vfor 360 vfor" A kis ház kétosztatúnak látszik, de még így is az egy ajtó érthetetlenül kevés. Azt jelentené, hogy a pitvar és a szoba között egyszerű áttörés volt? Vagy csupán a becsléskor hiányzott az ajtó ? 21. Sajnos az 1844. június 27-én a gyomai elöljáróság által megbecsült ingatlanok tulajdonosát sem ismerem:

31 „l

szor Két Ház pitvar, két kamora, 3 öl [= 5,7 m] széles, 12 1/2 öl [= 23,7 m] hoszaságú, fél portával, kut és kapu a Ház végénél rajta rostéllyal, értéke 600 vfor 2

szor Másik fele porta ralyta lévő élő fákkal, két Istálló, szin, egy ól rosszatska állapotú értéke 200 vfor yzor a Hantos kertben 4 1/2 kapa szőllőnek értéke 675 vfor A minden bizonnyal szoba-}- pitvar-f szoba-f kamra -f kamra osztású lakóház, s a porta másik felén talált istálló-f istálló-f (szekér ?)szín, valamint a valószínűleg ettől külön álló (disznó ?)ól a szegényes zsellér-állapotnál mindenképpen magasabb életnívót sejtet. 22. Ladnai Bálint egész telkes jobbágy vagyonáról 1846. február 22-én készített részletes, 2180 vft 7 xr összértékű leltárt a gyomai elöljáróság. István fia ekkor — az apa életében! — vette át a felsorolt „osztályozatlan javakat"; kivéve azokat (erre vannak utalások a leltárban), melyeket az apa öreg napjaira magának tartott fenn. A belső telken álló „15 öles [= 28,4 m] kettős ház két kamara 1 szekér szin és 1 Ló Istálló alkalmas tetővel [...] 7 öles [= 13,2 m] alsóbb ólakkal együtt" 700 Vft, a tanyai „10 öles [= 19 m] Ház, pitar ló és marha istálló