Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Tanulmányok - SZILÁGYI MIKLÓS: 19. századi adatoka gyomai és mezőberényinépi építészetről
egy végtibe" 150 Vft, külön egy „3 Öles {= 5,7 m] szekér szin" 25 Ft, a kút pedig 30 Vft értékkel került be a munkaeszközöket, lakás-felszerelési tárgyakat is részletező leltárba. A tanyán lévő állatférőhely és az ott (csak ott!) összeírt állatok mennyisége bizonyosan megfeleltethető egymásnak : 3 lovat (mindhárom vak — 68 Ft), 1 négyéves és kétéves csikót (73 Ft), 1 hasas tehenet (60 Ft), 4 hároméves tinót (260 Ft), 1 kétéves üszőt (25 Ft), 24 juhot (136 Ft) tartott ekkor ez a gazdaság. Mind a szoba-f pitvar-f szoba-f kamra-f kamra-!- szekér szín+ lóistálló osztású, feltűnően hosszú városi ház, mind a szoba-f pitvar-!-lóistálló-!-marhaistálló osztású tanyai épület (és az apróbb melléképületek) jól felszereltnek mutatja az egész telkes jobbágy gazdaságát. 32 23. Az 1851. március 17-én becsűjegyzőkönyvbe jegyzett épületek tulajdonosáról — a hiányos kijegyzésem miatt — csak annyit tudok, amennyit a szöveg tartalmaz : ,,... az ide haza lévő épületeknek és a Szálláson lévő háznak meg betsüllésére [kimenvén] ide haza 5 és 1/2 öles [= 10,4 m] Istálló, és szekér szin a Fályán kivül betsüllödött 40 vftra. a' Fálya azért nem betsüllödött mert azt a' Néhai Szabó Josef tanyáján lévő épületből hozta haza Vintze Miklós, egy alkalmatos kamora 45 vft egy Fűrészelt deszából való sertés ól másik kisseb ótska Fa óllal 40 vft, 1 Kút 35 vft, 1 Kapú 25 vft. A Szálláson lévő ház 150 vft..." Az alig részletező leírásokból csak a fűrészelt deszka és a fa (nyilván ácsolt technikájú) sertésól megkülönböztetése érdemel figyelmet. 33 24. A gyomai becsűjegyzőkönyv 1852. szeptember 15-i bejegyzése a tulajdonosról is tájékoztat: „Erdei Sándor kérésére mi alól írottak ki küldetvén hogy az 782dik numerus alatt lévő 12 öles [=22,7 m] házat 8 öles [= 15,1 m] készületben ló Istállót és egy fa disznó ólat a'melly 2 és 1/2 öl [= 4,7 m] betsültük 600 pengő forintokra — Ismét 788 dik numerus alatt lévő ótska hazat mely 11 öles [= 20,8 m] 8 öles ótska Istálló — egy felház 8 öles pintzével együtt betsültük 800 pengő forintokra. Ugyan akkor a tanyáján levő hazepüllet szekér szin betsutödott 120 pengő forintokra különösen 14 öles [= 26,5 m] marha Istálló betsüllödött 140 p forintokra." A második portán álló, hangsúlyozottan „ócska" épületek értékét nyilván a pince növelte meg. A pincével egybekapcsolt építmény egyébként lehet felház — a pince fölé épített ház (kamra?) is, de lehet egy örökösödési ok miatt megosztott ház „fele" is. 34 25. Sinkovits Antalné (Stergitzer Rozália) 1859-ben épült, 530. szám alatt lévő lakóházát 1860. január 3-án értékelte a gyomai elöljáróság. Mivel az építést alig egy éve végezték, az építőanyagok mennyisége és értéke bizonyosan pontos: 35 „Az épület 10 öl [= 18,9 m] hosszú 2 1/2 öl [= 4,7 m] magas, 6 öl 1 láb [= 11,6 m] széles, cserép tetőre 's takarosra építve Van ezen épületben 5 szoba, 1 kamara, 1 kis pincze, melly utóbbinak hossza 2 öl, szélessége 2 1/2 öl [= 3,8X4,7 m] A kőműves munka becsültetik 780 f Az Ács munka 300 Anyagok 21 500 darab tégla 294 30 000 darab vályog 150 Fa mennyiség 350 Vas és kovács munka 80 vas szegek 24 13 000 darab cserép a tetőre 200 Padolatra és padlásra deszka mennyiség 45 7 dupla és 4 üveg ajtó 154 Külső dupla ajtó 24 Ablak Zsalu, és ajtó vasalás réz zárakkal 166 nagy kapu, oszlopokkal 20 mész, homok és föld töltésre, s tapasztáshoz kellő anyagok 160 Beltelek becsértéke 400 Zsellér föld Pusárban 200 [összesen] 3347 f o.e." A „zsellér föld" említése nem téveszthet meg: az építtető egészen bizonyosan jó módú iparos vagy kereskedő volt. A háznak ugyanis mind a külleme, mind a hozzá felhasznált anyagok egy része lényegesen más, mint amilyet a „népi építkezés" e korbeli színvonalának ismeretében akár a legmódosabb parasztgazdák lakóházánál várnánk. Az öt szoba és a homlokzati szélesség a parasztházakétól eltérő alaprajzi elrendezést sejtet: vagy L alakú a ház, az utca fronton két szobával, vagy két sorban helyezkednek el az egyes helyiségek. A paraszti építkezésben csak valamivel később alkalmazták a tégla—vályog vegyes falat (bár ismerünk korábbi gyomai adatokat is a téglaégetésre 36 ); ekkortájt még eléggé ritka lehetett a cserép tető; a dupla ajtó, s különösen az üveg ajtó még évtizedek múlva sem lesz minden parasztház jellemzője (s akkor sem feltétlenül réz zárakkal!), és a deszkapadozat, nomeg a deszkával való padlásolás szintén újításnak számít. Bár nem a „paraszti" építkezés változásait tükrözi ez a jegyzék, közvetetten mégis rámutat a változások főbb tendenciáira: nyilván az ilyen küllemű és építéstechnikai megoldásokat követő lakóházak jelentették a „mintát" a módosabb gazdák újabb építkezéseihez. 37 26. A gyomai öreg Kotsis György udvarán álló épületeket 1862. november 14-én így értékelte az elöljáróság: „... a Sándor fija háza ál egy 8 öles [=15,1 m] olló fára készült uj fákkal fedélfa 13 pár egy 3 öles [= 5,7 m] ház 7 fojó gerendával másik ház 2 öl 4 suk [ = 5 m] 5 fojó gerendával Konyha 2 öles [= 3,8 m] ujj prémes ajtókkal el látva Bets ára 300 f Kotsis János háza egy 8 öles ótska falú ház régi padlással regi ajtókkal Uj fedéllel el látva 12 pár uj fedél fával Bets ára 280 fr. o.e. egy ló istálló 4 és fél öles [= 8,5 m] régi készületű bets ára 18 fr o.e. 5 öles [= 9,5 m] sertés ól 2 ajtóval el látva bets ára 12 fr. Summa 310 fr". 38 Az egy portára zsúfolt apró házacskák kapcsolódása-elkülönülése a leírásból nem világos. Csupán az „ollófa" (= ollóágasos-szelemenes tetőszerkezet) érdemel figyelmet. //. Néhány következtetés Forrásaim elsősorban az épületállomány értékéről tájékoztatnak. Az eléggé egyértelmű, hogy a beltelken álló lakóházat (különösen a kamrákkal—istállókkal bővítetteket) lényegesen többre értékelték, mint a tanyai épületeket; még a lakóhelyisége(ke)t+istállót magába foglaló ház és a (rendszerint) újabb építésű istálló együttes értéke sem érte el a városi házét. Az 500—700 Ft-os értékekkel
