Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Tanulmányok - SZILÁGYI MIKLÓS: 19. századi adatoka gyomai és mezőberényinépi építészetről
2 sor Egy nagy istálló 12 öli hosszú [= 22,7 m] 3 öl szélességű [— 5,7 m] három köz falakkal melybe van 6500 vájug 4 frtyával 26, — Van benne 2 ágas és 1 ollófa mely a tetőt tarty a 4, — Szelemen 1—9 öles [=17 m] fenyő és egy másik gömbölü kemény fa 10, 30 Erdőháti gömbölü fedél fa 40 darab 12 xjával 8, — Gömbölü létz 38 szál — 9 xjával 5, A falon két kereszt fa —, Egy kereszt és egy víg jászol 4, Két ajtó ajtóféllel 5, Nád 864 kíve 45, Kortz vessző 900 szál 24 xjával 3, Fal munka fa munka és nád munka 42, 42 24 30 12 36 Második summa 154, 54 3 or Egy 5 öi es h osszu [ = 9 s 4 m ] és 3 öl szélességű Juh istálló 25, — Egy jó készületű kút fűrészelt fából váluval 40, — 50 öl [=94,5 m] szénás kert garádgya 6 xrjával 5, — Harmadik summa 70, — így tehát egész summa tészen 397, 09" A háznak nevezett, bizonyára a legkorábbi épület — ahogy az e korbeli tanyaépületek általában —, szoba-fpitvar-r- istálló osztású lehetett. Erre következtetek a közfal többes számából, a fűthetőségből (fakémény), a jászol említéséből. A két ajtó azonban csak abban az esetben elég egy három osztású házra, ha a szoba és a pitvar között ajtó nélküli nyílást tételezünk fel. A vályog falú épület ollóágasos-szelemenes tetőszerkezetű, s nádfedeles volt, az ereszét pedig a bejárati oldalon tornácszerűen megnyújtották (ezért van a 4 ereszágas és az ereszgerenda!) — az ilyen megoldás is a lakófunkció bizonyítéka. A házvég „bekötése" vesszőfonatú vértelekre, a „galamb ház eleje" pedig a padláson tartott galambok röptető nyílásainak kialakítására utalhat. A fedélfák, a lécek s a korcvesszők a néprajzi megfigyelések szerint is a nádas házak feltétlenül szükséges anyagai; az „erdőháti" jelző a faanyag beszerzésének szokásos helyszínére — Bihar viszonylag közeli erdőségeire — utal. A nagy istállónál említett három közfal és két ajtó alaprajzi helyzetét eléggé nehéz elképzelni. Három közfal négy részre osztottságot kellene, hogy jelentsen, ami nem elképzelhetetlen, ha a ló- és a szarvasmarha-állomány másutt is tapasztalt elkülönítésén túl takarmánytároló helyet és szekérszínt is feltételezünk. A következtetés azonban csak akkor helytálló, ha nem volt minden helyiségnek ajtaja, csak ajtónyílása (a szekérszínnek sohasem volt, s a takarmánytároló és az istálló között sem szükséges ajtó). A kettős istállóhoz képest kevésnek látszik a két jászol, de ha a „falon két keresztfa" a szénaetető rácshoz hasonló funkciójú alkalmatosságot jelent, ez feloldja az esetleges kételyt. A „juh-istálló" minden bizonnyal szilárd falú épületet jelöl, hiszen eléggé értékesnek találták (s nem „szín"nek mondják, mint az várható lenne). A szénáskert kerítése, bár eléggé csekély értékű, viszonylag jól elkészített lehet, hiszen a gazból-szemétből-trágyából egybehalmozott „garádját" minden bizonnyal értéktelennek minősítették volna. 15. A gyomai Magyari Mihályné társadalmi helyzetét nem ismerem, a beltelken és a tanyán talált épületeinek 1842. január 15-én készült becsűjegyzéke azonban tehetős jobbágygazdaságot sejtet. 25 „Van egy ház 12 öl hosszú [= 22,7 m] és 3 öl [ = 5,7 m] szélességű, a' fal magassága 1 öl 1 láb [= 2,2 m] Mely szerént a' fal környes körül tészen a' közfalakkal edgyütt fojó 37 öleket és 3 lábakat [ = 70,9 m] melybe van öszszesen 10 000 válug 39, — [Két darab hat öles fenyő] mester gerenda 5, — Fűrészelt fojógerenda [17 drb] és a kémény alatt egy két öles gerenda 9, — Dirib darab eresz talpak 6 eresz ágassal és két 6 öles eresz gerendával 11, — A' tető alatt 6 ollófa, — talpal és két 6 öles fenyő szelemen, 50 darab fedélfa és 52 darab létz és a' nád előtt a ház végén 6 szál deszka, vasakkal 30, 12 [A tetőre, mely már ócska, 800 kéve, a padlásolásra 200 kéve nádat számítanak] 50, — Négy ajtó fél, béllelt ajtókkal, és vas hevederekkel, ezenkívül a kamarán egy kétfelé nyíló prémes ajtó, két ajtó féllel 21, — és három, kétfelé nyíló ablakok ablakfelekkel kőkimin 20, — [A kőműves, a fa és a nádmunka] 54, — A Fundus Kerítéssel edgyütt 260, — (Egy másik, 19X3 öles [= 35,9X5,7 m] épület, melynek falmagassága 1 öl 1 láb [= 2,2 m], s a falak hossza közfalakkal együtt 54 öl, a 13 000 vályog értéke) 39, — [Ebben a házban a padlás alatt 1 hét öles, 1 két öles, 1 öt öles gerenda és 23 folyógerenda] 21, 30 A tető alatt van 4 ollófa és 1 ágas szelemen egész fenyő 6 öles egy, a többi darabok és 54 darab erdőháti fedélfa 66 szál olyan létz 32, 24 A' fél végén a' nád előtt 3 szál deszka 1, 30 Ezenn tető alatt fekszik egy hét öles istálló melybe van hidlás jó és egy válu jászol és egy ráts 13, 30 Van még egy 4 öles Kamara melybe van a' gerenda alatt 3 kis ágas —, 45 van az épület alatt 5 prémes ajtó ajtófelekkel, vas hevederekkel, és egy két felé nyíló ablak ablakféllel 23, 30 [A nádat 1000 kévére becsülik] 50, — A tetőn a' szegísen van 30 pár nyomatíkfa 1, 30 [A munkák értéke összesen] 68, — És az funduson van egy harmadfél öles Disznó ól rovásból, és egy negyedfél öles válugból 30, — Summa 791, 21 A Tanyán van egy 12 öles [= 22,7 m] Istálló és egy 3 öles [= 5,7 m] juh szín 120, — [Lábas jószág:] egy negyedfű tinó 55, — egy Harmadfű üsző 34, — egy Tavai tinó 25, — egy Tavai üsző hibás 15, — Summa 249, —
