Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Tanulmányok - SZILÁGYI MIKLÓS: 19. századi adatoka gyomai és mezőberényinépi építészetről
Ha a szoba+pitvar-f kamra osztású, a telkes jobbágyokénál lényegesen kisebb méretű és értéktelenebb lakóház alapján zsellér (vagy töredéktelen gazdálkodó jobbágy) gazdaságára következtetünk, akkor a ló, a sertés és a juh tartására alkalmas, igen szerény épületek pontosan kifejezik az ilyen társadalmi helyzetűek gazdálkodásának határait. Az „ócska" jelző hangsúlya — ezen túl — az elhanyagoltságnak, a változtatásra képtelenségnek (talán az öregségnek vagy betegségnek ?) is kifejezője lehet. 11. A gyomai G. Szabó István és János 1840-ben megbecsült ház-öröksége ugyancsak zselléri állapotot sejtet: 18 Az egész porta ralyta lévő élő fákkal edjütt 150, — Oszor Az Utza felöli való ház 9 öles hosszaságú [ = 17,0 m] a szekér szinen kivül 250, — 2^zor Az udvar közepénn való 9 1/2 öles ház [= 17,9 m] 225, — ^szer Az Utza félen lévő apró ólak fa óllal edjütt 16, — yzer A kut minden készületével edjütt 10, — fiszor Esztringa fijók 3, 30 654, 30 ezen kivül Istvánnak maga készítése Az [utca] félenn deszka kerítés kapuval edjütt 15, — 2szor A szekér szin 35, — János készítése Méheinek készített ól 8, — összesen 712, 30" A közel egyforma két ház is, az önállóan készített gazdasági épületek megkülönböztetése is annak bizonyítéka, hogy a két fiú már az apa életében önállósodott. Ló (vagy szarvasmarha) tartására minden bizonnyal a ház fogalmába beleértett istálló szolgált (az „apró ólak" inkább sertéstartást sejtetnek), igázásra alkalmas állatok híján ugyanis értelmetlen lett volna szekérszínt építeni. 12. A gyomai féltelkes jobbágy, Kéri Mihály földjét 1000 Ft-ra becsülték (1840. január 20-án). Ehhez az átlagnak megfelelő becsértékhez képest feltűnően kicsi és értéktelen volt a beltelek épületállománya: „egy hét öllös ház [= 13,2 m ] Kamora val együtt egy kis Istáló és szín egy kis disztó ól egy fa disztó ól és egy Kút 380 Ft". Tanyai épületről pedig nem is emlékezik meg a leltár. Az épületek kicsinységével összhangban van ugyan az állatállomány (3 ló és egy tavalyi csikó 104 Ft, 2 süldő 8 Ft értékben), mégis magyarázatra szorul a lakókörnyezet feltűnő szegényessége. 19 Kéri Mihálynak — amint az egy 1843. február 22-én kelt egyezséglevélből kitűnik 20 — öt fia volt. Közülük kettő más városban mesterséget tanult, az apai örökség rájuk eső részére azonban ők is igényt tartottak (András 800 Vftra, István 725 Vftra). Ezért Péter, Bálint és Mihály apjuk halála után is vállalták az együtt lakást, nem osztoztak meg, hogy közösen, részletekben fizethessék ki testvéreik még fel nem vett örökrészét. Az örökség öt felé oszlásának s a pénzben osztozásnak a következménye lehet, hogy 1839-ben (bizonyosan az apa halála után, hiszen Mihály intézkedik a testvérek nevében) „tanyai épületes" féltelküket tanya nélküli úrbéres földre cserélték, s 140Vftot nyertek a cserén, majd 1841-ben egy fertályt 470 Vft-ért el is adtak. 21 Már az apa életében megkezdett, s halála után még nagyobb ütemben folytatott osztozkodás következményeként értelmezhető tehát az is, hogy az épületekben megközelítőleg sem akkumulálódott akkora vagyon, amekkorát egy féltelkes jobbágy esetében várnánk. 13. A gyomai Kereki Istvánról, akinek szerény hagyatékát 1841. március 11-én vették leltárba, mindössze annyit tudok, hogy 500 Ft-ra értékelt negyed telekkel és 250 Ft-ra értékelt „egy lántz szőlő"-vel rendelkezett. A porta épületei és tartozékai szegényes gazdaságra mutatnak: „Egy kilenz öles [= 17 m] ház 250 Ft — Ló Istálló 3 s 1/2 öles [= 6,6 m] 30 Ft — Disznó ól 5 Ft — Valug kerítés 8 Ft — a Porta ralyta lévő Gyümölts fákkal 100 Ft." Arról semmit sem árul el az apa halála után készített becsűjegyzőkönyv, hogy eredetileg milyen lehetett ez a szegényes gazdaság. Azt a tényt ui., hogy egyetlen állata sem volt, csak egyféleképp értelmezhetjük: örököseivel már életében megosztozott, csak a földről való rendelkezés joga s személyes holmijainak megosztása maradt feladatul a végrendelet végrehajtóira. A gazda halála után felvett leltár tehát nem egy működő gazdaság állapotát tükrözi. 22 14. A gyomai Kruchiók armalista nemesek voltak, s ha adódtak is konfliktusaik a jobbágyközösség elöljáróságával, a telkes jobbágyokéval azonos módon éltek, jobbágytelken gazdálkodtak. 23 Nemes Kruchió Gergely vagyoni állapotát ugyan nem ismerem, mégsem kétséges, hogy tanyája, melyről 1841. október 26-án készített becsüjegyzéket a helység tanácsa, semmiben nem különbözött a féltelkesegytelkes jobbágyok tanyáitól. Az építőanyagokat, az épületek szerkezeti megoldásait és az építés módját részletező jegyzék anyagárainak és munkabéreinek végösszegei azokat a becsléseket is hitelesítik, melyeknél sommásan adják meg egy-egy épület értékét — ez a tény avatja különösen fontos forrássá : 24 „l őr Van egy Ház, 7 és 1/2 öles [= 14,1 m] hosszú és 2 és 1/2 öles [= 4,7 m] szélességű melybe van a' közfalakkal együtt 5000 válug 4 forintjával 20, — Mester gerenda 1 nyóltz öles [= 15,1 m] fenyőből 7, — Fojó gerenda kemény fából 11 darab 11, — Eresz ágas 4 darab 2, — Eresz gerenda hasított fenyő 1 darab 2, — Padlásolás terítéssel és sározással edgyütt 10, — 4 olló ágas 4, — 1 Szelemen 8 öles keményfa 6, — Gömbölyű fedélfa Erdőháti 22 darab 12 xjával 8, 48 Gömbölü létz Erdőháti 27 szál 9 xjával 4, 03 Egy fa kímin 5, — Két ajtó ajtóféllel vas sarkokkal és egy vas zárral 10, 30 Egy két öles Deszka jászol 3, — Két ablak kereszt vasakkal 3, — Nád van rajta 550 kéve 5 forintyával [száza] 27, — Kortz veszsző 600 szál 24 xjával 2, — Két vige bekötése és a' Galamb ház eleje 3, — A fal munka tapasztassál fa munka és Nád munka 43, — Summa 172, 15
