Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - SZILÁGYI MIKLÓS: 19. századi adatoka gyomai és mezőberényinépi építészetről

építésű istállót ezért értékelték valamivel többre. Az „arccal jászol" — ahogy a korábban említett keresztjászol — az elhelyezést jelöli : az istálló közepén levő olyan jászlat nevezték így, melynek mindkét oldalára állatokat kötöttek (így azok „arccal" szemben álltak egymásnak). 5. Egy mezőberényi házas zsellér ingatlanát 1836. február 10-én a bíró és egy esküdt ilyennek találta : „... néhai Juhász György örökösei Gyep szélén levő zsellér házoknak megbecsüllésére a hely színén megjelenvén, minekutánna az épületet, mely csupán két szobából és egy pitvarból áll, s az udvarán, melynek kerítése egészen elpusztult, semmi némű épület nincsen, hozzá azomban tartozik egy igen szép kiterjedésű házi s gyümölcs fákkal rakott kert, megvizsgáltuk és körül néztük volna, úgy találtuk, hogy annak a Helybéli folyó árrhoz képpest illendő becsű árra 700./. az az hét száz Vftokba állapittathatik meg."

12 6. A négy fertály földön gazdálkodó Nádudvari Mihály gyomai lakos halála után, az 1838. április 2-án felvett leltár szerint a városi portán 700 Ft értékű 12 öles [= 22,6 m] ház, 100 Ft értékű 8 öles [= 15,1 m] istálló, 60 Ft értékű 9 öles [=17 m] „rongyos sertés ól"; a tanyán pedig 150 Ft-ot érő „ház, istálló, Júszin szekér szin" maradt az örököseire. Az épületek becsült értéke (1010, — Ft) alig haladja meg a lovak és szarvasmarhák összesen 895 Ft-os értékét (3 kanca, 1 herélt ló, 4 ökör, 1 tehén, 1 negyedfü üsző, 1 tavalyi tinó), s ez az arány is a lakó- és gazdasági épületekbe invesztált vagyon viszonylag csekély voltát bizonyítja. Ha azonban meggondoljuk, hogy az egész jobbágytelket csak 1600,— Ft-ra, a 4 és 1/2 kapa szőlőt 450, — Ft-ra értékelték, az ingatlan vagyonnak az állatvagyonhoz viszonyított csekélyebb értékét általában jellemzőnek tekinthetjük.

13 7. A gyomai Oláh Kis Sándor két árvájára maradt vagyonának 1839. február 16-án kelt összeírása viszonylag még kisebb értékűnek mutatja az épület-állományt. A „kettős ház, két Kamara egy fedél alatt" (a fogalmazványon: „Ház kető két kamara Ló istáló Szalmás ól, Szekér szin Vígibe Disznó ól — egy fedél alatt"!) 515 Ft-t, „Egy kis Sertés ól" 10 Ft-ot, „Egy kút" 15 Ft-ot, „Egy rossz marha ól a Tanyánn" mindössze 20 Ft-ot ért, összértékük tehát 535 Ft volt. Ezzel szemben az állatokat (3 kanca, 1—1 három esztendős kanca-, illetve csődör csikó, 4 ökör, 1 borjas tehén, s külön egy rúgott ökör borjú, 1 harmadfű üsző, 2 fiasdisznó 10 malacával, 4 nyári süldő) 944 Ft-ra értékelték, ami a két fertály föld 1000 Ft-os, s a szőlő 400 Ft-os becsértékéhez viszonyítva is feltűnően magas összeg.

14 8. A gyomai Boda Ferenc hagyatékáról 1839. április 19-én igen hiányos leltárt vett fel a helyi elöljáróság. Két fertály földjét 1000 Ft-ra becsülték, az épületekről pedig ezt jegyezték fel: „Kettős ház egy kamara egy kissebb egy nagyobb istállóval amely egy végtiben vagyon 450 Ft" — „Kettős vájogból tsinált nem igen jó állapotban lévő Sertvés ól 10 Ft" — „Szálláson lévő Istálótska a mely négy öles [= 7,5 m] 27 Ft".

15 Az „egy végtiben" épített szoba+ pitvar-f- szoba -f istálló -|- istálló korántsem biztos, hogy egységes szerkezetű házat jelöl: az istállók szervetlen toldalékok is lehetnek. A tanyai ól kicsinyítő képzős megnevezése az általánosan jellemzőnél szerényebb kivitelű épületre utal. A szegényes — alacsonyra értékelt — épületállomány ellentétben van a gazda féltelkes voltával, a néhány ócska bútordarabja viszont ugyanezt a szegényességet fejezi ki, a miértre azonban nem ismerem a választ. 9. Az általam megismert forrásokból ki nem deríthető társadalmi-vagyoni helyzetű gyomai Juhász Andrásnak csak az épületeit (s portája tartozékait) becsülték meg 1840. február 6-án, ezeket viszont gondos következetességgel:

16 „ 1

ső Ház melyben van két szoba pitar kamora öszvesen 11 öli [ = 20,8 m] ára 400, — 2

dik Egy szin s két Istálló öszvesen 8 öli és fél [=16,0 m] ára 62, — 3

dik Egy Ló Istálló egy szekér szin fala fája jó, teteje rosz 100, — 4

dik Ugyan azon ólba hidlás Jászol vájú és ráts 7, 30 5

dik Sertés Óll színnel együtt 3 öli és fél [= 6,6 m] hosszúságú hátulja vájúg eleje Tölgyfa deszka hidlás fél öli benne 10, 35 6

dik Egy ház pitar különösen 6 öli és fél a hossza [= 12,3 m] 160, — jszer j£gy Kőkút Gém Ágas Kútostor vederrel együtt 40, — 8

dik Egy hosszú Lántz mely 196 szem horgával együtt hossza 6 öli és fél [= 12,3 m] 18, — 9

dik Négy Eber fa 10, — Három termő fa 1, — Tizenhárom Akátzfa 11, — Két Jegenye és egy Kőrisfa 4, — 10. Kilentz öles Töltyfa deszka kerítés ótska [= 17,0 m] 13, 30 11. Vájúg kerítés 8 öli hosszú [= 15, 1 m] 4, — 12. Egy nagy kapu és kis kapu 3, — 13. Ött ölles rostij [= 7,5 m] 10, — 14. Szöllöskert 1040, — 15. Juhász A Sándor háza portával együtt 300, —** A különböző anyagú kerítés hosszúsága és a 23 fa nagy portát sejtet. Mégis feltűnő, hogy egyetlen portán egy szoba+ pitvar-f- szoba+ kamra, és még egy szoba-f pitvar osztású ház, valamint két különálló, színekkel bővített istálló, meg egy sertéséi állott. Külön-külön nem kimagasló értékűek ezek az épületek (ahogy az utolsó pontban említett, valószínűleg a külön költözött fiú portája és háza is csekély értékű), csupán a szétaprózottság kíván magyarázatot. Azt valószínűsíthetjük, hogy a változó igények — a család, illetve az állatállomány növekedése — fokozatosan kényszerítették ki az egyszerre nagyobb beruházásra képtelen gazda újabb és újabb építkezéseit. Vagyis nem előre elhatározott „stratégia" eredménye a sok kisebb-nagyobb építmény. 10. A gyomai Gál János (társadalmi helyzetét szintén nem ismerem) házának és portája egyéb tartozékainak 1840. május 17-én készített becsűje az előzőnél szerényebb értékű, de hasonlóan szétaprózott épület-állományt részlétez:

17 \ször a' ház pitar és kamora összvesen kilentz öl azaz 9 [= 17,0 m] 385 Ft •^szor Alatsonyabb móddal kamora Szin Ló Istálló összvessen 9 azaz Kilentz öl 186 Ft yzor kettős kis disznó ól vájúgból 12 fr ^szer egy fa disznó és eszteringa egy fedél alatt ótska allap[otban] 15 fr 5 szőr a' kapú róstéjos és vasas kis kapuval ótska állapotba 9 for ßszor 1 ótska kút kivül a' kapun 8 for'