Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - GRÁFIK IMRE: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum „alföldi mezőváros" tájegysége (A 18—19. századi alföldi mezővárosi fejlődés kérdéséhez)

12. kép. Szegvári lakóház (Kórógy u. 36.) alaprajza 5m pingálása. A pingálást hozzáértő asszonyok napszámért és élelemért végezték. Az 1880-as évek korai stílusában a fehérre meszelt falak felső szegélyét színes, rendszerint kék sáv képezte, többszínű csíkokkal keretezve; rajta tarka virágos indával. A századforduló után a pingálásban általánossá vált a különböző sablonok használata.

53 Konyár: A konyári ház a helyi hagyomány szerint a falu legrégibb lakóházai közé tartozik, a falumag halmazos településszerkezetű részében állt. A bontáskor megfigyelhető állapot a 18. század végi építésre vallott: vályogfal, fehérre meszelt falsíkokkal, az utcafronton deszka oromfal, udvari frontján fa tornácoszlopokkal, a helyiségek padozata döngölt föld, tetőfedése zsuppos, tüzelőpadkás szabadkéményes konyha, a szobában kemencével. Az épület szoba—konyha(pitar—kéményalja)—kamra tagolású. Utolsó tulajdonosai 1950-ig laktak benne, az utóbbi évtizedekben nem lakásként használták, de az épületen nem történt jelentősebb átalakítás. 13. kép. A szegvári lakóház (Kórógy u. 36.) utcai homlokzata