Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Közlemények - KOVÁCS JUDIT: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1982. évi látogatottságának vizsgálata

nűleg a rendszeresen múzeumba járók közül kerül ki. Nem volt előzetes ismerete 30%-nak. A megkérdezettek 58%-a férfi, 42%-a nő. Igennel válaszolt a középiskolát végzettek 53,9%-a, ez ez adat már alacsonyabb mint az előző csoportnál. Nemmel válaszolt 43,3%. A válaszadók 39,4%-a férfi és 60,6%-a nő. Ebben a csoportban arányeltolódás tapasztalható a nemek szerinti megoszlásban. A minta egészén belül alacsony a szakmunkásképzőt végzettek aránya (4,1%). Valószinű, hogy az itt kapott kép sem fedi teljes mértékben ezt az iskolai végzettségű csoportot. Igennel válaszolt 57,9% és nemmel 42,1%. Nemek szerinti bontásban kétszer annyi a férfi (68,4%) mint a nő (31,6%). Iskolai végzettséget alapul véve a nemek szerinti megoszlás igen eltérő képet mutat. (Vö.: Függelék XXVIII/3. táblázat) b) Múzeumba járási szokások és az iskolai végzettség közötti összefüggés A kérdőív 5.) kérdésére kapott rangsor milyen eltérést mutat a minta egészére kivetítve, s akkor, ha iskolai végzettség alapján nézve összevetjük? Mindhárom csoportnál a rangsor élén áll a „művelődni", ezt követi a „tanulni", „kikapcsolódni", „nézelődni". V. helyre kerül az egyetemet és középiskolát végzetteknél a szórakozás, VI. helyre a pihenés. A szakmunkásképzőt végzetteknél az V. és VI. hely felcserélődik. (Vö.: Függelék X/5. és XXIX/5. táblázat) A kérdőív 7.) kérdésére megadott rangsornál a középiskolát és egyetemet végzettek megközelítőleg egyformán választottak. A szakmunkásképzőt végzetteknél első helyre kerül a múzeum oktató, nevelő funkciója, és csak ezután következik műveltséget gyarapító szerepe. Értékhierarchiájukban magasabb helyen van az oktatás, nevelés mint a műveltség — holott az utóbbi átfogóbb —. Ez áttételesen az iskola megítéléséből következhet, ami által a tanulás értékesebb — „többet el lehet vele érni" — mint a műveltséggel. (Vö.: Függelék XXX/7. táblázat) c) Komplexebb művelődési formák választása és az iskolázottság közötti összefüggés A kiállításra kerülő tárgyak puszta szemlélésén túl egyre nagyobb szerepet kapnak a múzeumi gyakorlatban a sokoldalúbb szemléltetést lehetővé tevő formák. A mi múzeumi gyakorlatunkban egyik ilyen forma a technikatörténeti bemutatók rendezése. A kérdőív 11.) pontjában feltett kérdésre adott válaszoknál mutat-e valamilyen különbséget az iskolázottsági szint a választásnál ill. az elutasításnál? A mintában — nem azonos arányban — képviselt iskolai végzettségű csoportok legnagyobb része, minimális eltéréssel igenlő választ adott. (Vö.: Függelék XXX/11. táblázat) Az előző passzív művelődési forma mellett, szükséges az aktivizáló formák bevezetése is. A kérdőív 13.) pontjában feltett kérdésre adott válaszok az alábbi képet mutatják a csoportoknál: az egyetemet végzettek 60,2% részt venne a bemutatókon, 35,9%-a nem. Míg az előző kérdésre adott válaszokban szinte mindnyájan szükségesnek tartották ezeket a bemutatókat, addig az aktív részvétel lehetőségét már sokan elvetik. Vállalkozóbb kedvűeknek tűnnek a középiskolát- és a szakmunkásképzőt végzettek. Legtöbb igenlő választ a szakmunkásképzőt végzettek adtak (73,7%). A minta egészére kivetítve e három iskolai végzettségű csoport igenlő válasza van túlnyomó többségben. Részvételük a mintában 81,5%, ebből igenlő választ adott 51,3%. (Vö. : Függelék XVIII/13. és XXXII/13. táblázatokat) 5. Összegzés Azt a tényt, hogy a szétosztott 800 kérdőívből 466-an adtak értékelhető választ, s ezen belül a kérdőívek nagyobb részét értelmiségiek töltötték ki, a kapott adatok értékelésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az így rendelkezésünkre álló válaszok, választások az ő véleményüket, állásfoglalásaikat, észrevételeiket reprezentálják leginkább. Az arányeltolódás miatt inkább egy rendszeresen múzeumba járó réteg értékítélete, véleménye jut érvényre, mivel a társadalom minden tagja nem képviselte magát azonos arányban a mintában. A mintavétel is csak két hónapra korlátozódott. Mindezek hiányában eredeti célját is csak részben érte el. A vizsgálat eredménye felhívja a figyelmünket sok, általunk is tudott, de még megoldatlan kérdésre, melyek tőlünk függnek s olyanokra is, amik csak külső segítséggel valósíthatók meg. Munkánk eredményének mérhetősége érdekében több lehetőséget kell biztosítanunk látogatóinknak, hogy elmondhassák véleményüket, kifogásaikat, észrevételeiket. Javítanunk kell a közönségszolgálat tárgykörébe tartozó tevékenységünket, mely a kulturált fogadás, ellátás és kiszolgálás mellett bővebb és szélesebb körű információkat nyújt. A válaszokból az is kiderül, hogy a megváltozott társadalmi, gazdasági követelményekhez való alkalmazkodást igénylik tőlünk. Aktivizáihatónak látszik a látogatók legnagyobb része, minél több ilyen lehetőséget kell nyújtanunk. Fontos tényező az itt szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazhatósága, melyek mindennapjainkban is hasznosíthatók. A bemutatók mellett még több olyan közművelődési forma vár bevezetésre, ami segíti az ismeretszerzést, a befogadást, elmélyíti a szerzett ismereteket és beépül ismeretrendszerünkbe. Időszaki kiállítások rendezésével, előadások, foglalkozások tartásával, filmek vetítésével az adott témák feldolgozását segíthetnénk. A vizsgálat eredménye sok tapasztalattal szolgál számunkra, hozzájárul a számvetéshez és a továbblépéshez. Reméljük tapasztalataink hasznosíthatók más szabadtéri néprajzi múzeumokban is. A felmérés óta 5 év telt el, a megoldásra váró feladatok közül több megvalósult. Szélesedett a bemutatók köre, új kiállítási egységek nyíltak meg, bővült — bár nem oldódott meg teljesen — a tájékoztatás, épül a játszótér, több pihenőhelyet alakítottunk ki. 1986-ban közel 246 ezer látogatója volt a múzeumnak, 13 féle bemutatót rendeztünk 28 alkalommal, s ez összesen 174 bemutató az 1982. évi 41 bemutatóval szemben. Múzeumpedagógiai tevékenységünk keretében 47 foglalkozást tartottunk az óvodásoknak és az iskolásoknak. Több népszokást és néphagyományt elevenítettünk fel. A felmérést az 1982 óta eltelt időszak változásainak regisztrálása, a jelenlegi látogatói igények megismerése miatt folytatni kívánjuk. A vizsgálati módszerek kiterjesztésével, nagyobb mintasokaságot alapul véve, a külföldi látogatókat is bevonva a felmérésbe bizonyára árnyaltabb képet kapunk majd.