Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Közlemények - KOVÁCS JUDIT: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1982. évi látogatottságának vizsgálata

togató megelégedett-e a kiállítás megtekintésével, vagy úgy érzi, kiegészítésre szorulnak a látottak? Mindezt egy kérdésben tettük fel, a kérdés egyik felére lehet igennel, a másikra nemmel válaszolni és fordítva, így a kérdésre kapott válaszok nem értékelhetők. Ha a látogatónak lehetősége lenne a kiállítás megtekintése után: meghallgatni egy előadást, megnézni egy filmet, vagy részt venni egy foglalkozáson melyiket választaná? Legtöbben (55,2%) egy filmet néznének meg, amely kiegészíti a látottakat. 1982-ben már történtek ilyen irányú kezdeményezések, vasárnaponként néprajzi kisfilmeket vetítettünk a Kisalföld tájegység egyik épületében. (1983tól az igényekhez alkalmazkodva hétköznap is változatos filmkínálatból választhattak.) 23,4% meghallgatna egy előadást és 10,8% részt venne egy foglalkozáson. Itt az egyéni aktivitás nem kerül első helyre, inkább a passzív befogadás. (Vö.: Függelék XV/10. táblázat) A kiállítás élőbbé tételét szolgálják a különböző bemutatók, programok, rendezvények. Arra kerestük a választ, hogy a látogatók szerint szükségesek-e ezek a bemutatók? Szükségesnek tartja 96,8%. Nemmel válaszolt 1,9%. Nem értékelhető a válaszok 1,3%-a. (Vö.: Függelék XVI/11. táblázat) Az adatokból kitűnik, hogy meglévő igényeket elégítünk ki ezekkel a bemutatókkal, és fontos ezek bővítése. Miért tartják szükségesnek ezeket a bemutatókat ill. aki nem tartja annak, miért veti el? A nyílt kérdésre adott igenlő válaszok közül az alábbiakat ismertetjük: — Ezek a bemutatók adják a múlt igazi képét; — Mert feledésbe mennek ; -— Nevelő, oktató szerepük van; — Jól kiegészítik a kiállítást; — Többlet információt jelentenek; — Szép felidézni a múltat; — Tájékoztat, élethübb, érdekes; •— A megbecsülés, az ébren tartás egy fajtája ez; — Nem szabad elfeledni a népi hagyományt; — Nem tanítják az iskolában; —- Élményszerűbb; — Jobban megismerni, hogy régen hogyan éltek ; — Ne legyenek holt eszközök; — Hagyományátadás; — Vizuális élmény; — Színesebbé teszi a kiállítást; — Mert nem ismerjük; — Életmódot mutat be; — Szélesebb rétegeket mozgat; — Komplex, cselekvő közművelődés; — Elmélyíti, bővíti az ismereteket; — Csökkenti a múzeum passzív jellegét. A válaszokban többirányú elvárás fogalmazódott meg a múzeummal szemben. Megszűnik „templom" és „szentély" lenni, helyette átfogó, sokoldalú ismeretet kell továbbítania. Az elutasítók véleménye az alábbi: — Értelmetlen; — Nem használható, nem korszerű; — Fárasztó, érdektelen; — Elképzelhetőek a műveletek és nincs gyakorlati jelentőségük; — Tájékoztató füzetek, vagy filmek ezt pótolhatják; — Erőltetett, mert az előadók sem olyan környezetben élnek; — Emlékeztet a „tsardasch-gulasch" egzotikumra; — Mert unalmas, senkit nem érdekel. Ezek a bemutatók nem pótcselekvések, senkivel sem akarják elhitetni, hogy azok „régen" és „eredetiben" történnek. Szemléltetnek, láttatnak, megérteni segítenek. Az ilyen negatív véleményt nyilvánító múzeumlátogatók szemléletének alakítása jelenti a legnagyobb gondot. Nagy nevelési lehetőségek rejlenek még a gazdasági-, technikatörténeti, szokás- és hagyomány anyag felelevenítését célzó bemutatókban. Ezek a bemutatók azonban a passzív ismeretszerzést segítik elő. A látogatóknak nincs módjuk és alkalmuk arra, hogy cselekvő részesei legyenek egy-egy munkafolyamatnak, pedig az élményszerű megélés tartósabb befogadást eredményez. Törekednünk kell ezek megvalósítására, megteremtve a gyakorlati kipróbálás lehetőségét is. Hogyan vélekedik erről a látogató, részt venne-e a gyakorlatban is az egyes bemutatókon? A kérdésre 65,2% igennel és 29% nemmel válaszolt. A többség biztosít minket aktivitásáról, megerősítve az előzőekben vázolt elképzeléseinket. (Vö.: Függelék XVIII/13. táblázat) Kapcsolódva előző kérdésünkhöz 12 féle munkafolyamatot jelöltünk meg, mely közül választhatott a megkérdezett látogató. Ezek a munkák a következők: őrlés, szövés, fonás, vajköpülés, kenyérsütés, vesszőfonás, gyékényszövés, madzagszövés, bábkészítés, gyermekjáték készítés, hímzés és gyöngyfűzés. Legnagyobb érdeklődés a kenyérsütés iránt mutatkozik, ezt követi a szövés. A kenyérsütés iránti ilyen magas igényt talán a jó ízű, friss, ropogós házi kenyér mítosza tartja ébren, mivel napjainkban éppen az ellenkezőjével találkozhatunk. A szövés iránt évek óta nagy az érdeklődés. Harmadik helyre került (20,6%) a vesszőfonás, ezt követi a hímzés (20,3%). A hímzésnek régi hagyományai vannak, főleg a nők körében, hiszen ez könnyen elérhető, megvalósítható. Ma jórészt nem rendelkezik népművészeti értékkel, hanem egyre inkább a giccs felé hajló, vulgarizált előnyomott minták terjednek. Ötödik helyre került (19,2%) a gyermekjáték készítés. Érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a népi gyermekjátékokra, sokat lehetne belőle meríteni a mai gyermekek számára is. Következő a gyékényszövés (17,8%), majd a gyöngyfűzés (16,7%), a fonás (15,6%), a vajköpülés (14,9%), a bábkészítés (13,6%), az őrlés (13,1%) és a madzagszövés (9,3%). (Vö.: Függelék XIX/14. táblázat) Igény tehát lenne, törekednünk kell kis műhelyek létrehozására, ahol mindezen tevékenységek szabadon gyakorolhatók. (1983-tól ennek egy részét sikerült megvalósítani, azóta működik szövő-, fazekas- és nemezkészítő műhely is.) A népi építészet, a lakáskultúra, a népviselet jelentős ízlésformáló erővel rendelkezik. Napjainkban divattá vált a népi kultúra felhasználása hétköznapi életünkben. Otthonunkat népi tárgyak, ruházatunkat népi motívumok díszítik, sokan foglalkoznak népi hímzések, szőttesek, fafaragások készítésével. A múzeumban bemutatott tárgyak szinte mindegyike (a legegyszerűbb háztartási eszközöktől az épületekig) esztétikai értéket hordoznak. A házbelsőkben az anyag és technika összhangját tükröző kerámiák, textilek, fafaragások darabjaival találkozhatunk. Fontos ezekre felhívnunk a figyelmet, hiszen az ízlés elmaradottságának talán sehol annyi megnyilvánulása nem található, mint a lakások berendezésében. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a látogató az itt szerzett